Egy fűtőegység okozhatta tavaly a gleccservasút tragédiáját Kaprunban<br/>

Egy forró levegőt befújó fűtőegység okozta a Kitzsteinhornra vezető gleccservasút november 11-i katasztrófáját, amiben 155 ember vesztette életét. A Profil című bécsi hetilap hétfői száma szerint a bécsi Bűnügyi Technikai Központban (KTZ) már a jelentés is elkészült erről.

Az egyelőre valójában még nem publikus hírt a jelek szerint azért szivárogtatták ki, hogy az utolsó pillanatban megpróbálják megakadályozni a Gleccsersárkány elnevezésű szerelvény és a hozzá égett síndarab - egy 16 tonna súlyú konglomerátum - összesen 15 millió schillinges költséggel való kiemelését az alagútból. Ezt ugyanis Volker Edlinger, a KTZ vezetője, aki már a katasztrófa után, a helyszínen is vizsgálódott, az adófizetők pénzével való pazarlásnak tartja, amelyre csupán azért van szükség, mert attól tartanak, hogy valaki a tényleges okok eltussolásával vádolhatja meg a hatóságokat.

Eredetileg három verzió merült fel a tűzvész okaként: az első a fékrendszer hibája volt, amit a KTZ kizárhatónak tart, mert ezt feltétlenül jelezte volna az elektronikus biztonsági rendszer. A második változat az utasok hallotta kopogó hangokat hozta fel, ezt azonban az 1994-ben új karosszériával ellátott, de 1971-ben készült alvázú szerelvény rugózásának tulajdonítják. A harmadik lehetőség a fűtés volt.

Az utóbbi, véglegesnek tűnő megállapítással a KTZ-en kívüli szakértők közül is sokan egyetértenek. Úgy ítélik meg, hogy a szerelvény alsó végén lévő vezetőfülkében felszerelt berendezésben vagy eltört a fűtőszál, vagy a vonatot lefelé irányító vezető éppen a fűtésen hagyott egy dzsekit.

A tűz azért terjedhetett el olyan viharos sebességgel, mert a vonat külső borítása üvegszálas műanyagból készült, ami nem csupán gyorsan ég, hanem mérges gázokat is fejleszt közben. Az üzemeltető társaság most azt állítja, hogy nem tudott a műanyag karosszériáról, amelyet kizárólag esztétikai okokból alkalmaztak.

Végül a szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy a három egyforma osztrák gleccservasút szabályzatainak összehasonlításakor kiderült: a kapruninál hiányzik az előírások közül egy szabály, ami a másik kettőnél megvan. Nevezetesen hogy tűz esetén a szerelvényt lehetőleg el kell juttatni az állomásra. Tekintettel a katasztrófa helyére és az alagút hosszúságára, ez a szabály megmenthette volna talán mind a 155 áldozat életét. A megálláskor hátralévő útszakasz ugyanis hat perc lett volna, azaz kevesebb, mint az az idő, amely a megállás és a tűzvész kitörése között eltelt.
A Profil szakértőket idézve azt írta: Kaprunban semmilyen tilalmat vagy érvényes szabályt nem szegtek meg az érintettek.

A kiégett vonat és a hozzá égett síndarab kiemelésének rendkívül bonyolult műveletét a szerelvénynél alig magasabb alagútban az Osztrák Szövetségi Vasutak (ÖBB) 14 szakértője kezdi meg kedden az ÖBB hídépítő üzemében külön e célra készített különleges berendezésekkel.

A 155 emberéletet követelő kitzsteinhorni katasztrófa okairól a Profil című osztrák lap hétfői számában közreadott értesülést megrökönyödéssel fogadták az illetékes salzburgi tartományi bíróságon.

Mind a bíróság elnöke, mind az illetékes ügyész kijelentette, hogy a szerencsétlenség oka csakis a vizsgálatok végleges lezárása után jelölhető meg százszázalékos biztonsággal. Egyedülálló "kisiklásnak" nevezték, hogy a belügyminisztérium munkatársai a hivatali titok körébe tartozó adatokat közöltek.

Az igazságügyi illetékesek, valamint Franz Lang, a salzburgi rendőrség bűnügyi osztályának vezetője egyaránt azt hangoztatták, hogy a katasztrófa okát egyelőre még nem állapították meg teljes biztonsággal.

(MTI)

Korábban:

(2000. november 24.)