Az olasz védelmi minisztérium szerint nem az urán okozta a rákos megbetegedéseket<br/>

Nincs összefüggés az olaszországi daganatos megbetegedések és a NATO által a Balkánon használt, szegényített uránt tartalmazó lövedékek között. Ez annak a tudományos bizottságnak a jelentésében áll, amelyet az olasz védelmi minisztérium bízott meg az ügy kivizsgálásával.

Eddig huszonnyolc olyan katonát támadott meg valamilyen daganatos betegség, aki az elmúlt években a Balkán különböző részein, elsősorban Boszniában és Koszovóban teljesített szolgálatot. Tízen közülük már meghaltak. Először éppen Itáliában merült fel a gyanú, hogy ezek az esetek összefüggésbe hozhatók a NATO által a hadszíntereken kilőtt, szegényített uránt tartalmazó
lövedékekkel. A muníciónak ezt a fajtáját az észak-atlanti szövetség már 1991-ben használta az Öböl-háborúban, utóbb pedig hivatalosan is
közzétették, hogy a nyugatiak 1995-ben Boszniában 10 ezer, 1999-ben pedig Koszovóban 31 ezer ilyen lövedéket vetettek be az ellenséges harckocsikkal szemben.

Az olaszországi riadalom később átterjedt egész Európára. Itáliában annál is inkább fellángoltak a félelmek, mert az elmúlt hat esztendőben összesen 53 ezer olasz katona szolgált Boszniában,
Koszovóban, Albániában és Macedóniában. Jogosan aggódik az a tizenötezer önkéntes polgári alkalmazott is, aki ugyanezeken a helyszíneken dolgozott az említett időszakban.

Sergio Mattarella olasz védelmi miniszter az ok-okozati összefüggések kiderítésére egy tudósokból álló bizottságot hozott létre. A Franco Mandelli hematológus professzor által vezetett testület most ért munkája végére. A vizsgálatok eredményeként
született jelentésben a bizottság megállapítja: nincs kapcsolat az urántartalmú lövedékek balkáni alkalmazása és a daganatos megbetegedések között. A tudósok munkamódszerének alapját a
statisztikai adatok összehasonlítása képezte. Felmérték, hogy Itália különböző térségeiben évente hány embert ért ilyen jellegű megbetegedés, ebből megállapítottak egy átlagot. A Balkánon szolgált
katonák létszámából kiindulva sikerült kideríteni: a megbetegedett katonák száma alacsonyabb ennél a középértéknél.

Van azonban egy adat, amely éppen ebből a vizsgálatból kerekedett ki, és amely nagyon is aggasztja a tudósokat: az említett 28 megbetegedésből kilenc az úgynevezett Hodgkin-kór volt. Erre a betegségre szűkítve a vizsgálódást, ez a szám magasabb az átlagnál, hiszen statisztikailag csak négy ilyen megbetegedés fordulhatott volna elő.

Az adatok és átlagok kiszámításán túl azonban a szakemberek továbbra sem tudják, mi okozza valójában a Hodgkin-kórt, így az elkészült jelentés felemásra sikeredett, a megnyugtatás mellett
nyugtalanító elemet is tartalmaz. Antonio Intelisano, Róma katonai ügyésze mindenesetre éppen erre a jelentésre várt, hogy a saját hatáskörében megindított vizsgálatok folytatásához szakmai
kapaszkodót kapjon. Az ügyész ugyancsak mintegy harminc megbetegedésnek a hátterét fürkészi, de vizsgálatai nem korlátozódnak az urán esetleges hatásaira. A "Balkán-szindróma" gyökereit keresve a plutónium, a benzol és a különféle oltások következményei is a látókörébe kerültek.

(MTI)