15 évvel ezelőtt robbant fel a csernobili atomerőmű négyes blokkja <br/>

Oroszországban gyászszertartásokkal és a károsultak megsegítésére szervezett jótékonysági rendezvényekkel emlékeznek meg csütörtökön a csernobili nukleáris katasztrófa 15. évfordulójáról. A csernobili atomerőmű 4-es blokkja 1986. április 26-án robbant fel. Ez a katasztrófa volt a legsúlyosabb nukleáris baleset, ami valaha érte a földet. Egyes kutatók állítják, 300-szor annyi sugárzó anyag került a Föld légterébe, mint a hirosimai atombomba ledobásakor.

A moszkvai Megváltó Krisztus templomában este koncertet tartanak, amelynek bevételét a csernobili "likvidátorok" - vagyis a katasztrófa következményeinek felszámolásában részt vett, és komoly egészségkárosodást szenvedett emberek - támogatására fordítják. A likvidátorokat tartalékos katonaként sorozták be, és kényszerrel vitték Csernobilba.

A 4-es blokk a katasztrófa után

A csütörtöki moszkvai lapok ukrajnai riportokkal emlékeznek meg a másfél évtizeddel ezelőtti katasztrófáról, és annak súlyos következményeiről. 15 évvel ezelőtt hat tonna nukleáris üzemanyag jutott ki a reaktorból, és vele annyi radioaktivitás, ami félezer hirosimai atombombával lenne egyenértékű.

Az 1986 áprilisi robbanást övező több ezer négyzetkilométeres területen különösen nagy veszélybe kerültek az akkoriban született gyerekek. A legveszélyztetettebbek a robbanást követő hat hónap alatt születettek. 1995-ig 800 gyerek lett rákos közülük. A beteg gyerekek több mint a fele Belarussziában született. A környéken élő kétmillió gyerek közül 112 szenved pajzsmirigy rákban, ami rendkívül magas arány. Míg Ukrajnában összesen 1 millió gyerekre 1,5 pajzsmirigy rákos megbetegedés jut, addig ez az arány a távoli Nagy-Británniában mindössze 0,5. Ezek az összehasonlítások azért fontosak, mert a hosszú lappangási idő miatt nem lehet eldönteni, egy konkrét betegségnek Csernobil volt-e az okozója. A tendenciák viszont bizonyítják: Csernobil rákkeltő hatása egyértelmű.

A likvidátorok 27 százalékét kellett leszázalékolni, ami közel ötvenezer embert jelent, és mint Szergej Sojgu, a rendkívüli helyzetek és a polgári védelem tárcájának minisztere elismerte: az utóbbi 15 évben tízezren haltak meg közülük.

A legpesszimistáb becslések szerint világszerte mintegy 475.000 rákos megbetegedést okozott a robbanás, és a hosszú lappangási idő miatt még további betegségek okozója is lehet. A génállományt roncsolva akár a még sem születettek egészségét is veszélyeztetheti majd Csernobil.

Ajánló:

Képek és térképek