Hibás torpedóval indult hadgyakorlatra a Kurszk <br/>

A német ZDF tv-csatorna szerint egy hibás torpedó okozta tavaly augusztusban a Kurszk orosz atommeghajtású tengeralattjáró szerencsétlenségét a Barents-tengeren. A torpedó meghibásodását állítólag már a hadgyakorlatra való indulás előtt észlelték, de nem volt mód a kijavítására.

A Kurszk tengeralattjáró (Reuters)

A ZDF az orosz vizsgálóbizottság berkeiből származó információra hivatkozva közölte kedden, hogy a torpedó meghibásodását már a hadgyakorlatra való indulás előtt észlelték, de egy emelődaru meghibásodása miatt nem tudták kiemelni a sérült fegyvert. A torpedó felrobbant a Kurszkban, és két perccel később egy második robbanást is kiváltott a torpedók rakterében.

Februárban Valerij Dorogin altengernagy, parlamenti képviselő, a bizottság tagja már felvetette, hogy a tengeralattjáró fedélzetén két torpedó robbant fel. A szerencsétlenség 118 tengerész életébe került.

A német közszolgálati adó kedd esti félórás műsorában a ZDF munkatársai több hónapos kutatómunka eredményeként mutatták be azokat az érveket és bizonyítékokat, amelyek alátámasztják a torpedó-hipotézist. (Korábban a német sajtóban több cikk is utalt a Kurszk fedélzetén bekövetkezett robbanásra mint a katasztrófa egyik lehetséges okára, ám bizonyítékokkal a szerzők nem tudtak szolgálni.)

A moszkvai vezetők hónapok óta makacsul állítják, hogy a Kurszk tavaly augusztus 12-én történt katasztrófáját nyugati, feltehetően NATO-kötelékbe tartozó tengeralattjáróval lezajlott összeütközés idézte elő. Az orosz vízi jármű az ütközés következtében megsérült és kormányozhatatlanná vált, legénysége képtelen volt elhagyni a fenékre süllyedt acélkoporsót - így a Kreml érvelése.

A ZDF tudósítói Tucsonban járva fölkeresték az Arizona Egyetem szeizmológiai intézetét, ahol betekintést nyertek a helyi tudósok által kiértékelt összes, tavaly augusztus 12-én rögzített szeizmikus adatba. Ezekből egyértelműen kitűnik - így Terry Wallace tucsoni kutató -, hogy a Kurszk fedélzetén bekövetkezett robbanás, nem pedig idegen testtel történt ütközés okozta a katasztrófát. Augusztus 12-én a Barents-tenger térségében két víz alatti robbanást jeleztek a tucsoni műszerek: a második mintegy 5 tonna TNT robbanóerejének felelt meg, azaz 5-6 torpedó hatásának - vélekedett Wallace.

Megerősíti az amerikai föltevést az oslói szeizmológiai intézetben kapott információ. Mint Frode Ringdal igazgató a ZDF-nek elmondta, az itteni műszerek is két robbanást jeleztek tavaly augusztus 12-én, 2 perc 15 másodperces időközzel egymás után a Barents-tengernek abban a térségében, ahol a Kurszk manőverezett.

A német forgatócsoport Szentpétervárra is ellátogatott, mikrofon elé kérve az orosz vizsgálóbizottság egy tagját. A neves tudós, aki tagja a tudományos akadémiának - tartva a represszióktól - csak névtelenül, arcát elfedve volt hajlandó nyilatkozni. Állítása szerint a Kurszk fedélzetén már a Barents-tengeri támaszpontról történt induláskor ott volt egy hibás torpedó. A Tolsztyak típusú fegyvert el akarták ugyan távolítani a tengeralattjáróról, ám a manőverhez kiszemelt kikötői daru elromlott, így a torpedó a fedélzeten maradt.

A hibás fegyverből robbanékony elegy szivárgott ki a Kurszk torpedókamrájába, majd meggyulladt, maga után vonva a hibás, valamint öt vagy hat további torpedó felrobbanását. A detonáció ereje akkora volt, hogy nemcsak a kamrát vetette szét, hanem egyben leszakította a Kurszk orrát is - hangzott el a ZDF műsorában.

A német tv-stáb szerint a fenti tények ismertek mind a hivatalos vizsgálóbizottság, mind Vlagyimir Putyin orosz elnök előtt. Az orosz lakosság elől azonban eltitkolják őket, kitartva a "nyugati tengeralattjáróval történt ütközés" elmélete mellett.

(MTI)

Ajánló:

Korábban:

(2001. április 5.)