Milosevicet ősszel kiadhatják<br/>

Vladan Batic, Szerbia igazságügy minisztere szerint az ősz folyamán kiszolgáltathatják a hágai Nemzetközi Törvényszéknek Slobodan Milosevic volt jugoszláv elnököt. A miniszter szerint elsősorban azért szolgáltatnák ki Milosevicet, hogy részesüljenek a nemzetközi pénzügyi segélyekből. A Világbank szerint a jugoszláv gazdaság újjáépítéséhez a következő három-négy évben legalább négymilliárd dollárra lesz szükség. Az összeg háromnegyedét vissza nem térítendő juttatásként kell folyósítani Belgrádnak.

Vladan Batic, Szerbia igazságügy-minisztere az El Mundo című spanyol lapnak nyilatkozott. "Jelenleg még nincs olyan törvény, amelynek alapján szerb állampolgár kiadható lenne. Reméljük azonban, hogy ez június elején megszületik, és elküldhető lesz a szövetségi hatóságnak. A törvény elfogadása után két hónappal már meglenne az a törvényes alap, amely szerint bármely jugoszláv állampolgár, tehát Milosevic is kiadható lesz. Ezek szerint az ő kiadatására az ősz folyamán kerülhetne sor" - mondta Batic miniszter.

Batic kizárta a lehetőséget, hogy Milosevic közkegyelemben részesülhetne. Úgy véli, azért van fokozott nemzetközi érdeklődés Milosevic személye iránt, mert "a nemzetközi közösség hozzájárult ahhoz, hogy Milosevic hatalma megszilárduljon, mivel kijelentette, hogy a balkáni béke a stabilitás fontos összetevője. Aztán elnevezték balkáni hentesnek. Most pedig úgy tűnik, hogy lelkiismeret-furdalásukat szeretnék csökkenteni".

Batic több levelet küldött a hágai Nemzetközi Törvényszéknek. Ezekben kifejtette: szükségességesnek látja, hogy Milosevic mellett horvát, muzulmán és albán politikai vezetők ellen is indítsanak eljárást. Részlehajlásnak tűnhetne ugyanis, hogy eddig jobbára szerbeket vádoltak. Azt a választ kapta, hogy mindez folyamatban van, de előbb elegendő bizonyítékot kell összegyűjteni.

Arra a kérdésére, mivel magyarázható Kostunica elnök álláspontjának megváltozása, a szerb igazságügyi miniszter kijelentette: "Úgy gondolom, rájött, hogy Szerbia nem lehet továbbra is egyetlen ember túsza, mint ahogy Milosevic idejében volt. Az ő kiadatása a feltétele annak, hogy gazdasági segítséget kapjunk, amellyel felemelhetnénk a béreket, kifizethetnénk a nyugdíjakat, a beruházásokat, és társadalmi reformokat hajthatnánk végre. Kostunica megértette, hogy az országnak ez a legfontosabb. Szükséges, hogy megszervezzük a Jugoszlávia számára adakozók konferenciáját, és ha ott azt a feltételt szabják, hogy adjuk ki Milosevicet, akkor ki fogjuk adni".

A Világbank szerint a teljesen padlóra került jugoszláv gazdaság újjáépítéséhez a következő három-négy évben legalább négymilliárd dollárra lesz szükség - írta hétfőn a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

Az összeg háromnegyedét vissza nem térítendő juttatásként kell majd folyósítani Belgrádnak. A jugoszláv gazdaság ugyanis annyira szétzilált állapotban van, a szegénység és az eladósodottság olyan nagy mértékű, hogy további pénzügyi terhek szóba sem jöhetnek.

Idén 1,2 milliárd dollárnyi finanszírozást igényel Jugoszlávia, többek között az energiaellátás és az infrastruktúra újjáépítéséhez, a pénzügyi és a bankszektor átalakításához és szanálásához. A Világbank arra számít, hogy a június 29-én Brüsszelben tartandó nemzetközi donorkonferencián a nemzetközi és a kétoldalú szervezetek megfelelő ígéretekkel állnak elő.

Ez azonban egyelőre valószínűtlennek tűnik, ugyanis bizonytalan az Egyesült Államok részvétele, ami megkérdőjelezi a brüsszeli tanácskozás sikerét. Az amerikai kormány csak akkor hajlandó küldöttséggel képviseltetni magát, ha a jugoszláv parlament határidőre elfogadja azt a törvényt, amely szabályozza a belgrádi kormány együttműködését a hágai bírósággal, lehetővé téve háborús bűnösök - mindenekelőtt Milosevic - kiadatását.

A Világbank arra számít, hogy a brüsszeli konferencia kezdetéig valamennyi sikert érhetnek el a Párizsi és Londoni Klubban tömörült hitelezőkkel a jugoszláv külső adósság átütemezéséről folyó tárgyalásokon. Belgrád e két csoportnak - vagyis szuverén és magánhitelezőinek - összesen 12,2 milliárd dollárral tartozik, ami a hazai össztermék 136 százalékának, illetve az egyévi exportbevételek 300 százalékának felel meg.

A Világbanknál arra számítanak, hogy - miként Bosznia-Hercegovina esetében 1996-ban - a hitelezők elengedik a jugoszláv adósság 66 százalékát, a fennmaradó hányadot pedig 23 éves törlesztésre átütemezik; a visszafizetést hat év türelmi idő lejárta után kellene elkezdenie Belgrádnak. Ezáltal az évi adósságszolgálat mértéke az elviselhető 15 százalékra csökkenne exportarányosan.

(MTI)

Ajánló:

spanyolul