Prodi szerint megváltoztatható az ír álláspont az EU-bővítésről<br/>

Komoly összecsapások történtek a globalizációellenes tüntetők és a svéd rendőrök között Göteborgban. Az európai vezetők az ír elutasító népszavazás miatt megtorpant bővítési tárgyalások további folytatásáról egyeztetnek. Az írek gondolkodási időt kértek, míg a csatlakozásra váró országok garanciákat várnak. Egy külön nyilatkozatban a svéd miniszterelnök, Goeran Persson és Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke csak kisebb változtatásokat tart szükségesnek ahhoz, hogy az ír álláspont megváltozzon.

A Nizzai Egyezményt elutasító ír népszavazás meghiúsította a svéd reményeket, hogy júliusig tartó soros elnökségük alatt pontosítható az új tagok belépésének dátuma. Az egyezményt mind a 15 tagállamnak ratifikálnia kell, mielőtt a belépni kívánó közép-kelet-európai országok előtt megnyílhatna az út.

Az ír miniszterelnök, Bertie Ahern hosszabb "gondolkodási időt" kért az európai vezetőktől országa számára a múlt heti elutasító döntés után. "Tudniuk kell, hogy a népszavazáson nem önmagában a bővítés ellen voksoltak nemmel az írek"- tájékoztatta kollégáit Ahern miniszterelnök már a kongresszus legelején.

A legesélyesebb országok, Lengyelország, Magyarország és Csehország garanciákat várnak az uniótól, hogy a csatlakozási tárgyalások a várt ütemben folyhatnak-e tovább.

Egy külön nyilatkozatban a svéd miniszterelnök, Goeran Persson és Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke csak kisebb változtatásokat tart szükségesnek ahhoz, hogy az ír álláspont megváltozzon - írta a BBC. "Tudjuk, hogy az ír kormány és nép a bővítés elkötelezett hívei"- olvasható a nyilatkozatban. "Bízunk benne, hogy az ír kormány minden erőfeszítést megtesz majd, hogy a bővítési folyamat a tervezett ütemben haladhasson."

Minden EU tag azt várja, hogy a Nizzai Egyezményt minden tagállam ratifikálja 2002 előtt. Írország az egyetlen állam, ahol népszavazásra van szükség a ratifikáláshoz, s az uniós tagországok vezetői remélik, a leendő, másodszori népszavazáson az ír aggodalmak eloszlanak.

Az EU hat állammal kezdett előzetes tárgyalásokat 1998-ban, Lengyelországgal, Magyarországgal, Csehországgal, Szlovéniával, Észtországgal és Ciprussal. Bár a csatlakozás dátumát még nem határozták meg, de 2004-ig csatlakozásuk megtörténhet. A következő csoport, Románia, Bulgária, Szlovákia, Litvánia, Lettország és Málta egy későbbi időpontban csatlakozhatnak.

A csúcstalálkozón várhatóan megvitatják az EU önálló katonai szerepvállalását, a bizonytalan macedóniai helyzetet, valamint a közel-keleti válságot is.

Második napja tartanak az összecsapások a tüntetők és a rendőrök között a csúcstalálkozó helyszínén - írta a BBC. Üzleteket fosztottak ki, épületeket rongáltak meg a találkozó helyszínétől nem messze, ahol a uniós államok vezetői arról egyezkednek, hogyan tartható az írországi népszavazás után az unió bővítésének tervezett menetrendje.

A globalizációellenes tüntetők petárdákkal és kövekkel hajigálták a rendőröket, akik gumibotokkal válaszoltak. Néhány lovasrendőrt letaszítottak a lováról. A rendőrség lezárt egy bevásárlóközpontot a belvárosban, miután egy pokolgépnek vélhető tárgyat talált. A tüntetők újra és újra igyekeztek megközelíteni a kongresszusi központot, ahol a tizenötök vezetői tárgyalnak, s egy alkalommal ez sikerült is nekik. Csütörtökön többszáz embert letartóztattak, mialatt George Bush amerikai elnök az európai vezetőkkel tárgyalt.

Korábban:

(2001. június 15.)