Korábban a román sajtó nagy teret szentelt annak, hogy Valer Dorneanu a marosfői nyári szabadegyetemen lezajlott "román-román" párbeszéd keretében a múlt héten kijelentette: az olyan etnikai pártok, mint az RMDSZ "rendellenes képződmények", "anomáliák" a román politikai életben. Ezért az etnikai jellegű pártokat a politikai pártokra vonatkozó román törvény esetleges megváltoztatásával meg lehetne szüntetni.
A Nagy Románia Párt képviselői lelkesen üdvözölték Dorneanu felvetését, az RMDSZ-vezetők viszont rámutattak: a képviselőház elnöke alkotmányellenes gondolatot fogalmazott meg, az etnikai pártoknak Európában is van létjogosultságuk, ha az ilyen alakulatokat Romániában valamilyen módon megkérdőjeleznék, az nagyon rossz szolgálatot tenne az ország eurointegrációs törekvéseinek.
Más román pártok képviselői is figyelmeztettek "Dorneanu ötletének kivitelezhetetlenségére". A román sajtó pedig arról cikkezett, hogy a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) Dorneanu "ötlete" révén a magyar státustörvény "ellensúlyozására", "hatásának semlegesítésére" "megmutatta a macskát az RMDSZ-nek".
Hétfőn viszont a PSD vezetőségi ülése után a párt főtitikára úgy nyilatkozott, hogy az újságírók "hozzávetőlegesen értelmezték" Dorneanu szavait. Kedden Dorneanu a PSD székházában lezajlott sajtóértekezleten kijelentette: ő sohasem támogatott az etnikai pártok megszüntetésére vonatkozó törvényt, a sajtó "megcsonkítva" ismertette egy kérdésre adott marosfői válaszát. Ő csak elméletileg fejtegette, hogy "lehetetlen érvelni egy etnikai párt léte mellett", de számos közép-európai országban vannak ilyen pártok, Macedóniában pedig éppenséggel létrejött a románok pártja - mondta Dorneanu, aki mindezek ellenére nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy "egy másik parlamenti párt kezdeményezésére megjelenjen egy ilyen törvény", de hozzátette: a PSD nem szavazna meg egy ilyen jogszabályt. "Az RMDSZ korrekt módon viselkedett, és mi hiszünk vezetőinek a szavában" - mondta.
A státustörvénnyel kapcsolatosan Dorneanu úgy fogalmazott, hogy a román parlament "megalkothat egy olyan törvényt, amely keresztülhúzhatja" a magyar kedvezménytörvényt, "amennyiben nem sikerül megegyezni a magyar féllel" ebben a kérdésben. Kifejtette: a képviselőház jogi bizottságának a státustörvénnyel kapcsolatosan kialakítandó állásfoglalását a kormány elé terjesztik, "aztán a kabinet keretében és a politikai pártok szintjén vitára kerül sor, s ezt követően a román hatóságok majd meglátják, ki kell-e dolgozni a magyar státustörvény hatását keresztülhúzó jogszabályt vagy sem".
Rámutatott: a román válasz a státustörvényre egy jogszabály, egy határozat, egy politikai nyilatkozat formáját öltheti, kifejeződhet egy kormányzati lépésben vagy az európai fórumokon lezajló vitában. "Egyelőre azonban a magyar féllel folyó párbeszédre számítunk" - mondta.
Korábban:
Gógl szerint a románok pontatlanul fordították le a státustörvény szövegét
Románia hivatalosan még nem tiltakozott a státustörvény ellen