A riporteri kérdésre, hogy a katonai akció megindítása előtt szükségesek-e újabb konzultációk, Annan válaszában utalt arra, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa már a béke és a nemzetközi biztonság veszélyeztetésének minősítette a terrortámadást, és megerősítette azt a tételt, hogy ilyen esetben helye van mind az önvédelemnek, mind a kollektív védelemnek.
Kofi Annan szerint az ENSZ állásfoglalása nem értelmezhető az afganisztáni tálib rendszer megdöntésére szóló felhívásként, de vannak olyan jelentések, miszerint "maga az afgán nép óhajt változást". A világszervezet főtitkára megjegyezte: tekintettel a történtekre, az (afganisztáni) éhínségre, az aszályra, "van egy határ, amit a nép még képes elviselni".
Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter közölte: nem lehet azt remélni, hogy a tálib rezsim pusztán az afganisztáni belső ellenfelek nyomására összeomlana. "Nem lenne bölcs, ha csak ülnénk, és azért szorítanánk, hogy történjék valami kellemes dolog" - mondta Rumsfeld. Természetesnek nevezte, hogy Washington érdeke az lenne, ha azok a frakciók nyernék meg Afganisztánban a hatalmi harcot, amelyek hasznosak az afgán népnek, és amelyek szembeszállnak a nemzetközi terrorizmussal. Ennél tovább azonban Rumsfeld nem ment, nem volt hajlandó arról beszélni, csapást kíván-e mérni az Egyesült Államok a tálibok vezette Afganisztánra