A mostani marrákesi tárgyalások alapja a július végén Bonnban elért kompromisszum az 1997-es kiotói klímavédelmi jegyzőkönyv gyakorlatba történő átültetéséről. Ennek értelmében a 38 legfejlettebb ipari államnak 2012-ig üvegházhatást okozó gázkibocsátását átlag 5,2 százalékkal kell csökkentenie az 1990-es szinthez képest.
Eddig egyetlen nagy ipari állam sem ratifikálta a jegyzőkönyvet. A világ teljes üvegházgáz-kibocsátásának 25 százalékát adó Egyesült Államok Bush elnök hivatalba lépése után bejelentette: mivel a kormány az amerikai gazdaságra nézve hátrányosnak tartja, nem is fogja ratifikálni a megállapodást. Ezzel megtorpanni látszott a kiotói folyamat, de az összkibocsátás 5 százalékáért felelős Japán - amely korábban az amerikai állásponttal azonosult - bejelentette, hogy ratifikálni készül a jegyzőkönyvet.
Az Európai Unió erőteljesen szorgalmazza a jegyzőkönyv életbe léptetését, és szeretné elérni, hogy 2002 őszéig az érintettek ratifikálják az egyezményt. Oroszország az utolsó pillanatig fenntartásokat fogalmazott meg az okmánnyal kapcsolatban, de jelezte, hogy kész ratifikálni azt. Alekszandr Bedritszkij, az orosz küldöttség vezetője a tárgyalásokat követő sajtóértekezleten kijelentette, hogy a mostani megegyezés megnyitotta az utat a ratifikálás előtt, így Oroszország számára is. Olivier Deleuze, az EU főtárgyalója azt mondta: meggyőződése, hogy sikerült megmenteni a kiotói jegyzőkönyvet, a folyamat ezzel megfordíthatatlanná vált.