A szerb parlament elfogadta a Vajdaság autonómiatörvényét

A szerb parlament szerdán minimális többséggel általánosságban elfogadta a vajdasági autonóm hatáskörök visszaszolgáltatásáról szóló törvénycsomagot. Az általános szavazásban részt vevő 236 parlamenti képviselő közül 119-en szavazták meg a jogszabályt, míg 74-en ellene voltak, és 42-en tartózkodtak.

"Előfordulhat, hogy csatát nyertünk, de a háborút elveszítjük" - mondta szerdán Kasza József szerbiai miniszterelnök-helyettes, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke arra reagálva, hogy a szerb parlament a szükséges minimális többséggel általánosságban elfogadta a vajdasági autonóm jogkörök visszaszolgáltatásáról szóló törvénycsomagot.

A vajdasági magyar politikus rámutatott arra, hogy a jogszabályhoz mintegy száz módosító javaslatot terjesztettek be, amelyekkel nagyon fel lehet hígítani a jogszabályt. - Ha a vajdasági autonómiával nem rokonszenvező demokraták nagyon felhígítják a törvényt, akkor előfordulhat az is, hogy maguk a vajdasági pártok a záró szavazáskor elvetik a törvényt, s ezzel megbukna a jogszabály - mondta Kasza József.

Ide tartozik, hogy a VMSZ által delegált szakértők tevékenyen részt vettek az autonómiatörvény kidolgozásában. A politikus kifejtette: nem a szerb kormány által beterjesztett mintegy 30 módosító indítványtól, hanem a többi, mintegy hetven módosító javaslattól tart. Kasza szerint a vajdasági pártoknak tanácskozniuk kell arról, mi legyen, ha az eredeti javaslathoz képest a vajdaságiak kárára túlzottan megváltoztatják a jogszabályfüzért.

A helyzetet nagyon jól jellemezte a szerdai szavazás, hiszen ádáz vita folyt a törvényről, s mindössze egy szavazaton múlt a törvénycsomag sorsa - mondta a VMSZ elnöke. Kasza szerint Páll Sándor, a Vajdasági Magyar Demokratikus Közösség (VMDK) elnöke "becstelenül viselkedett", amikor a szavazáskor kivonult a teremből, miután keddi parlamenti felszólalásában nemtelenül támadta a vajdasági autonómiát.

Keddi felszólalásában Páll Sándor azt mondta: a legjobb megoldás az volna, ha a törvényt visszavonnák, mert nem a Vajdaság tényleges autonómiáját szolgálja, hanem a hatalom újraelosztását, átköltöztetését Belgrádból Újvidékre. A törvénycsomag nem szolgálja a nemzeti kisebbségek érdekeit sem, mert a nevükben továbbra is mások döntenének - mondta a VMDK elnöke.

A kormánykoalícióhoz tartozó Új Szerbia Párt - amely kedden még azt közölte, hogy tartózkodni fog - igennel szavazott, miután Zoran Djindjic szerb kormányfő beszélt a nyolctagú képviselőcsoporttal, és eloszlatta kétségeiket. Páll Sándor, a Vajdasági Magyar Demokratikus Közösség (VMDK) elnöke a szavazáskor kivonult a teremből.

A törvény általános elfogadása után a parlamentnek mintegy száz módosító indítványról kell egyenként vitát folytatnia, s várhatóan csak a jövő héten kerül sor a záró szavazásra. A jogszabály a jelenleg hatályos szerbiai alkotmány keretein belül 24 államigazgatási területen ad vissza a Vajdaságnak mintegy 200 jogkört, amelyeket a milosevici rendszer idején vettek el a tartománytól. A törvénycsomag jelenlegi formájában részben hatályon kívül helyez mintegy hetven köztársasági jogszabályt. A törvénycsomagot tartományi és köztársasági szakértők közösen készítették, s a vajdasági parlament terjesztette a szerbiai törvényhozás elé.

A tartományi szakértői csoportot Korhecz Tamás vajdasági kisebbségügyi miniszter vezette, aki a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) által delegált más szakértőkkel együtt tevékenyen rész vett a jogszabály megalkotásában. A törvénycsomag - jelenlegi, még nem végleges formájában - egyebek közt rendelkezik arról, hogy tartományi jogkörbe kerül vissza az erdő- és vízgazdálkodás, a környezetvédelem, az egészségügy, az oktatás, ezen belül az középiskolai alapító jogok gyakorlása.

A vajdasági hivatalos szervekhez kerülne át továbbá a tartományi művelődési intézmények - színházak, múzeumokat, levéltárak - alapító jogainak gyakorlása, s a Vajdaság visszakapná a sportszervezetek és -létesítmények felügyeletét is. Az egészségügyi, a nyugdíj- és rokkantbiztosítási, illetve a munkaerőpiaci alap eleinte átmeneti megoldásként továbbra is a köztársasági társadalombiztosítási alapok részeként fog működni, de gazdálkodásuk tartományi ellenőrzés alá kerül.

A vajdasági pénzalapok a bontómérleg elkészítése után önállósulnak. A törvény révén a vajdasági költségvetés az eddigihez képest közel nyolcvanszoros többletbevételhez jut, amiből önállóan finanszírozzák majd a tartományi hatáskörbe visszakerülő költségigényes közszolgáltatásokat. A szerdai parlamenti vitában a kormánykoalíció, a DOS nevében felszólaló Bojan Pajtic az ellenzéki bírálatokra reagálva azt állította, hogy a vajdaságiak hetven százaléka támogatja az autonómiát, s csak a lakosság öt-öt százaléka képzeli el a tartomány jövőjét önálló államként vagy szerbiai köztársaságként.

Vladan Batic szerbiai igazságügyi miniszter azt mondta, hogy a törvényben nincs semmi rendkívüli, mert csak azt adja vissza a most is autonóm tartománynak, amit az 1990-es, jelenleg is hatályos alkotmány szerint jár neki.

A radikális párt szónoka, Aleksandar Vucic ezzel szemben bírálatözönében azt hangoztatta, hogy az autonómiatörvény jogi káoszt teremt, megsemmisíti Szerbia "nemzetszövetét", és szétbomlasztja a szerb államot.

A szavazáson tartózkodó (a jugoszláv államfő vezette) Szerbiai Demokrata Párt (DSS) alelnöke, Dragan Marsicanin felszólalásában elismerte, hogy Szerbia a végletekig központosított állam, amin változtatni kell. Azt viszont elutasította, hogy az autonómiatörvény reformszellemű, és minden polgár érdekeit szolgálja. A vajdasági autonómia kérdését az új szerb alkotmány keretében kell rendezni - mondta.

Korábban:

Meghiúsulhat a Vajdaság autonómiatörvénye