A szlovák külügyi közlemény szerint a magyar diplomatát arra kérték: tolmácsolja a magyar kormánynak, hogy Pozsony a termékeny párbeszéd híve és nem érdekelt a politikusok és a polgárok soraiban feszültséget, kedvezőtlen hangulatot előidéző helyzetek kialakulásában. A közlemény szerint ha Budapest konstruktívabban kezelné a Pozsonnyal folyó párbeszédet, azzal bizonyára kedvezne a visegrádi együttműködés ügyének, és a szélesebb nemzetközi környezetet is tehermentesítené a magyar-szlovák viszony nyitott kérdéseitől, egyszersmind a magyar kedvezménytörvényről folyó bonyolult tárgyalásokhoz is kedvezőbb légkört teremtene.
A magyar diplomata Budapest külpolitikájának változatlan szándékáról, a kedvező magyar-szlovák viszony megteremtését célzó törekvéseiről biztosította a szlovák felet.
Szlovákiában éles ellenkezést váltott ki, hogy Orbán Viktor múlt heti rádióinterjújában kijelentette: Szlovákia NATO-tagságáról a magyar parlament is szavazni fog.
A másik ok, hogy Orbán szerdán Brüsszelben azt mondta: a szlovákiai magyarok és a németek második világháború utáni jogfosztottságának "törvényes kereteket" teremtő Benes-dekrétumok nem állnak összhangban az Európai Unió jogrendjével, ezért Magyarország azt várja, hogy Csehország és Szlovákia az EU-csatlakozás után ezeket automatikusan törli jogrendjéből.
A szlovák külügyminisztériumban a pozsonyi magyar nagykövetet arra is emlékeztették, hogy Brüsszel kinyilvánította: a Benes-dekrétumok hatálytalanítása nem feltétele Szlovákia EU-tagságának.
Míg Pozsony és Prága a dekrétumokat "halott dokumentumoknak" nyilvánítja és a hatálytalanításukról hallani sem akar, addig az egykori jogfosztottak és kitelepítettek arra emlékeztetnek, hogy a sértettektől máig még csak bocsánatot sem kért senki.