Arafat békülékeny nyilatkozata

Elfogadná a palesztin vezető Bill Clinton volt amerikai elnök 2000 decemberi béketervét. Jasszer Arafat nem zárta ki egy ideiglenes palesztin állam létrehozását, és úgy véli: Ariel Saron izraeli kormányfővel is megállapodásra lehet jutni. A palesztin vezető rámalláhi főhadiszállásán nyilatkozott a Háárec című izraeli lapnak.

A Clinton-tervet Arafat és Ehud Barak akkori izraeli miniszterelnök sikertelen csúcstalálkozója után dolgozta ki Washington. Az elképzelés szerint a palesztinok Ciszjordánia és a Gázai övezet 95 százalékán hozhatnának létre saját államot, továbbá fennhatóságuk alá kerülnének Jeruzsálem arab negyedei és egy vitatott szent helye is. A terv ugyanakkor feltételezte, hogy a palesztinok engednek abból a követelésből, hogy visszatérhessen az 1948-49-es háború közel négymillió palesztin menekültje. A palesztinok súlyos fenntartásokkal fogadták a Clinton-tervet, és 2001 januárjában - nem sokkal a Saron vezette Likud választási győzelme előtt - a tárgyalások megszakadtak. Ezután a béketerv lekerült a napirendről.

Arafat most azt mondta, kész lenne területcserét is végrehajtani: a hivatalos palesztin álláspont mostanáig az volt, hogy Izraelnek vissza kell vonulnia az 1949-es tűzszüneti vonalak mögé, teljes egészében feladva a Jordán folyó nyugati partját, a Gázai övezetet és Kelet-Jeruzsálemet az összes ott létesített zsidó teleppel együtt. Arafat nem ragaszkodott az összes palesztin menekült visszatéréséhez sem: azt mondta, megoldást kell találni 200 ezer libanoni palesztin hazatelepítésére. (Izrael ellenzi nagy számú menekült hazatérését, s libanoni adatok szerint az országban 350 ezer palesztin menekült él.) A palesztin vezető kijelentette: támogatja azt a szerdán közzétett felhívást, amelyben 55 palesztin politikus és értelmiségi az izraeliek elleni öngyilkos merényletek leállítását szorgalmazta - jelentette az MTI.

A Háárec szerint Arafat meg nem nevezett "külföldieket" vádolt azzal, hogy öngyilkos merénylőkké változtatja az elkeseredett palesztin fiatalokat. Példaként azt hozta fel, hogy a Dzsenín városából kikerült öngyilkos merénylők családja egyenként 30 ezer dollárt kapott "a külföldiektől". Arafat kijelentette: szeretné közvetlenül részvétét nyilvánítani az öngyilkos merénylők áldozatainak családjának, ahogy azt Husszein jordániai uralkodó tette 1996-ban, amikor egy jordániai katona megölt öt izraeli iskolás lányt.

Késő békülékenység

Arafat azután nyilatkozott békülékenyen, hogy az izraeli kormány módosított politikáján: a merényletekre válaszul nem csak behatol a Palesztin Hatóság területére, hanem elfoglalja és tartósan ellenőrzése alá vonja - elsősorban a nagyobb településeket. A "területet a békéért" elve ennek az ellenkezője volt: akkor az izraeli csapatok az elismerésért cserébe kivonultak a palesztin területekről.

A kivonulás azonban nem hozott békét Izraelnek. A második intifádának nevezett erőszakhullám miatt Saron úgy döntött, hogy az izraeli hadsereg (IDF) bevetésével számolja a fel a terroristák infrastruktúráját. Az akció március végén kezdődött, és május elejéig tartott. Az IDF behatolt a nagyobb ciszjordániai településekre, és felszámolta a radikális palesztin csoportok raktárait, bombagyárait. Az összetűzésekben az IDF és a palesztinok egyaránt veszteségeket szenvedtek.

Az eredmény igazolni látszott Saront: amíg az izraeli alakulatok a Palesztin Hatóság területén tartózkodtak - és megnehezítették a helyiek mozgását -, a terroristák nem érték el Izraelt. Az akció intenzitásának csökkenésével az öngyilkos merénylők újra jelentkeztek. A robbantási hullám elérte azt a szintet, amikor az izraeli kormánynak reagálnia kellett: az új terror-ellenes doktrína szerint bevonult a ciszjordániai településekre. Jelentések szerint az IDF elkezdte a tartalékosok mozgósítását.

Átmeneti megszállás

A mostani katonai műveleteket nem tervezte Izrael. A döntés azután született meg, hogy Saron kormánya úgy határozott: falból, kerítésből, árkokból és elektronikus eszközökből álló műszaki zárral választja el az izraeli és a palesztin településeket. A munkálatok azután is folytatódnak, hogy az IDF újra ellenőrzés alá vonta a Palesztin Hatóság egy részét. Ebből arra lehet következtetni, hogy Izrael nem tartós megszállásban gondolkodik. Elképzelhető, hogy az IDF addig lesz jelen a korábban a Palesztin Hatóságnak juttatott területeken, amíg annyi fal nem épül, amennyi már nagyobb biztonságot jelenthet Izraelnek.

A műszaki zár a két entitás elszigetelése, és az átjárás ellenőrzése. A Palesztin Hatóság területéről az ingázókat az ellenőrzési pontokra irányítanák, ahol szigorú átvizsgálás után lépnének izraeli területre. A telepeseket pedig a biztonsági eszközök védenék a palesztin fegyveresek rajtaütéseitől. Mégis a konzervatív szavazók támadják legjobban a "fal" kiépítését: attól tartanak, hogy az lesz majd a leendő izraeli-palesztin határ.

Kockázatok

Izrael most újra úgy döntött, hogy a háborút visszaviszi a palesztin területekre. A Védőpajzs hadművelet már bizonyította, hogy az IDF megvédheti az országot, ha a palesztin fegyvereseket saját térfelükön köti le. A hatékony védelem azt jelenti Izrael számára, hogy támadnia kell.

Az izraeli vállalkozás azonban nem kockázatmentes. A mostani akció csak a Jordán nyugati partjára koncentrál: a Gázai övezetet egyelőre nem érinti. Az IDF azonban így is nagy területet kénytelen ellenőrizni - és ha következetesen jár el, akkor minden palesztin attak után újabb területet foglal majd el.

A művelet távol tarthatja az öngyilkos merénylők egy részét Izraeltől, ám a katonai személyzetet közvetlen veszélynek teszi ki. A palesztin fegyveresek a dzseníni harcok idején megmutatták, hogy szívós ellenállásra is készek. A Gázai övezetben operáló radikálisok pedig az IDF büszkeségének, a Merkava tank kilövésével jelezték, hogy a korábbinál sikeresebben alkalmaznak új taktikát.

Csökkenő népszerűség

Ariel Saron népszerűsége az utóbbi két hét alatt 8 százalékponttal csökkent a Maariv és a Jediót Ahronót című lapokban közölt felmérés szerint. A közvélemény-kutatás során azt a kérdést is feltették, hogy a megkérdezett elégedett-e Saron kormányzásával. A június 7-én megjelent felmérésben a megkérdezettek 59 százaléka volt elégedett, ez mostanra 51 százalékra csökkent. Az elégedetlenek aránya most 42, a választ nem adóké 7 százalék. A felmérésben megállapították: az izraeliek 69 százaléka helyesli, hogy műszaki zárat építenek az izraeli és palesztin területek közé. A megkérdezettek 25 százaléka nem helyesli ezt, 6 százalék pedig nem válaszolt - jelentette az MTI. 52 százaléknyian szeretnék, ha a kerítést a vonal palesztin oldalán emelnék, ami által lehetővé válna, hogy a ciszjordániai zsidó kolóniák 80 százalékát izraeli védelem alá helyezzék, és megszüntessenek 40-50 elszigetelt telepes-ültetvényt. A megkérdezettek 33 százaléka nem ezt akarja, 15 százaléknyian pedig nem tudják, mit gondoljanak. A felmérést reprezentatív mintavétellel 590 megkérdezett körében végezték, hibahatára 4,5 százalék.

M. J.

Korábban:

Mozgósítás Izaelben

Újabb öngyilkos merénylet Jeruzsálemben