Oroszország az idei G8 fő nyertese

A nyolc ipari nagyhatalom csúcstalálkozóján eredetileg Afrika segítése lett volna a fő téma, de a nagyhatalmak vezetői a Közel-Kelettel, a terrorizmus elleni harccal és az egymás közötti vitákkal legalább annyit foglalkoztak, mint a szegénységgel. Egyetlen dologban értettek egyet: megdicsérték Oroszországot.

A világ hét vezető ipari nagyhatalma és Oroszország vezetői szerdától péntekig tárgyalnak Kaninanskisban, a Calgarytól száz kilométerre lévő, hatalmas hegyek között megbúvó kanadai üdülővárosban. A nyolc óriás az antiglobalista tüntetők elől bújt el a Sziklás-hegységbe, a tavalyi, genovai csúcson halálos áldozatot is követelő több százezres megmozdulás után.

Csoportkép a csúcson
Fotó: MTI

Diplomáciai szempontból a legtöbbet Oroszország nyerte a csúcson. A G8 hivatalosan még mindig G7, 1975 óta az USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Németország, Kanada és Japán vezetői találkoznak évente. Akkor az olajárrobbanás miatt kezdték meg az egyeztetéseket, és azóta a világgazdaság kérdésein kívül politikai döntések is születnek a csúcsokon, így a G-k intézménye kezdi átvenni az ENSZ Biztonsági Tanácsának szerepét. Oroszországot először 1991-ben hívták meg vendégnek, 1994 óta rendszeresen részt vesz a csúcsokon. Most Kaninanskisban Tony Blair bejelentette, hogy 2005-ben, a londoni csúcson teljes jogú tagja lesz Oroszország a csoportnak, és 2006-ban Oroszországban tartják az éves rendes találkozót. A hét kapitalista nagyhatalom közös közleményben méltatták az orosz gazdasági és politikai fejlődést, külön megdicsérve a csúcson részt vevő Putyin elnököt. Putyin azt kérte, országa a WTO-nak is tagja lehessen a közeljövőben.

Bush integet, Schröder mosolyog
Fotó: MTI

Bár az első döntés Oroszországról született, a csúcs fő témája hivatalosan Afrika megsegítése. A nyomor enyhítését évek óta követelik az antiglobalizációs szervezetek, melyek hatalmas tömegtüntetéseikkel bonyolítják évek óta a G8 találkozókat és az IMF, Világbank konferenciáit. A mostani csúcs előtt Kofi Annan ENSZ-főtitkár és a házigazda kanadai elnök, Chretien javasolta fő napirendi pontnak Afrika segítését.

A résztvevők közül Tony Blair brit miniszterelnök és Gerhard Schröder német kancellár támogatták még leghatározottabban a legszegényebb kontinens közös megsegítését. Utóbbiak elfogadták a segély- és civil-szervezetek követelését, hogy pénzadományok és az adósság elengedése nem jelentenek valódi segítséget a térség államainak. A helyi korrupt rendszerek és a gazdaságok rossz állapota miatt ez kevés, akkor van csak lehetőség a felemelkedésre, ha megerősíthetik saját gazdaságukat. Ehhez elsősorban a mezőgazdasági vámok radikális csökkentésére lenne szükség, hogy értékesíthetővé váljanak a térség országainak termékei, és a segélyen kívül így más jövedelem is érkezzen külföldről.

A segélyezési politika lecserélésével egyetért Soros György Amerikában élő milliárdos üzletember is, aki a csúcs kapcsán a brit Guardian című lapnak a következőt mondta: "Az üzleti élet Bonója szeretnék lenni" - utalva a U2 zenekar énekesére, aki rendszeresen kampányol a szegények segítése mellett. Soros szerint a korrupt, a segélyeket sokszor lenyelő harmadik világbeli rendszerek kialakulása összefügg a multinacionális cégek együttműködési hajlamával is. Soros szerint elfogadott gyakorlattá vált, hogy az a cég termelheti ki a szegény országok ásványkincseit, amelyik a legtöbbet fizeti az ország politikusainak zsebébe. A kelet-európai alapítványairól is ismertté vált üzletember szerint ezért nem csak a segélyezési politika átalakítására, hanem belső reformok segítésére is szükség volna.

A csúcs afrikai elkötelezettségét demonstrálandó meghívták a nigériai, a szenegáli, a dél-afrikai és az algériai elnököket is. Ők egy NEPAD (Új Együttműködés Afrika Fejlesztéséért) nevű programot ajánlottak, ami szerint a demokratikusan működő afrikai rendszerek fokozott segítséget kapnának. A G8 vezetői bátorítóan tárgyalásokat ígértek egy új pénzügyi támogatási rendszer kidolgozásáról. Afrikában azonban vannak, akik nem bíznak a NEPAD akcióban és a G8 ígéreteiben. Ezek a politikusok és szervezetek ellenkongresszust tartanak Maliban. Ott adósságelengedés helyett az afrikaiak számára megfizethetetlenül drága AIDS-gyógyszereket, az afrikai terményekre kirótt vámok eltörlését követelik, és azt kérik a nyugatiaktól, hogy legalább olyan figyelmet szenteljenek az afrikai konfliktusoknak és diktatúráknak, mint teszik ezt a Balkán-félszigeten.

A tüntetők
Fotó: MTI

Az afrikai nagy segélyakció legkevésbé az amerikai elnököt és a japán miniszterelnököt érdekli a csúcs résztvevői közül. Chrétien kanadai elnök többször is figyelmeztette Bush elnököt, ne próbálja a közel-keleti konfliktusra terelni a figyelmet Afrikáról. Koidzumi japán kormányfő viszont azzal érvelt, hogy nem csak Afrikára kellene koncentrálni, amikor Ázsiában is sok helyen elviselhetetlen a nyomor. A legoptimistább Tony Blair volt a kongresszuson, aki szerint reális esély van rá, hogy Afrika államai a távol-keleti kistigriseknek nevezett országokhoz hasonló gyors gazdasági fejlődésen menjenek keresztül. "A hatvanas években Dél-Korea semmivel sem állt jobban, mint most Nigéria" érvelt a brit miniszterelnök.

Bush még a csúcs megkezdése előtt jelentette ki, hogy a közel-keleti rendezés érdekében Arafatnak mennie kell. Ez megosztotta a G8 vezetőit, vita kezdődött a kérdésről, ami a többek szerint eltereli a figyelmet Afrikáról. A legdurvábban Kanada utasította el Bush kijelentését. Az ellentüntetők Calgaryban tartott konferenciáján Bill Graham kanadai miniszterelnök azt mondta, a palesztinoknak is joguk van az önvédelemre, míg Chrétien azt dörgölte Bush orra alá, hogy nem kellene beleszólnia egy nép választási kampányába. Végül a nyilatkozatháború után áttértek a másik fontos előre meghirdetett témára, a terrorizmus ellenes küzdelemre.

Ehhez a csecsenek adták a felütést: Aszlan Maszhadov, az Oroszországgal háborúzó csecsenek vezetője levélben szólította fel a csúcs résztvevőit, hogy beszéljék rá Putyint, álljon szóba vele. Putyin az al-Kaidához hasonló terroristáknak nevezte a csecseneket, és érvelését megerősítendő védelmi minisztere a csúcs első napján bejelentette, hogy ezer csecsen fegyveres Groznijba szivárgását akadályozták meg az éjjel. A nyugati vezetők eltekintettek Maszhadov kérésének elfogadásától, viszont megszavaztak 20 milliárdot a volt szovjet tömegpusztító fegyverek leszerélésére, nehogy terroristák kezére jussanak. Elfogadták a nemzetközi közlekedés és szállítás szigorítását is: nehezebben hamisítható úti okmányok bevezetését, jobban zárható pilótakabinokat és a hajórakományok elektronikus ellenőrzését is elfogadták.

A G8-at kereskedelmi viták is megosztják. Az európaiak elfogadhatatlannak tartják az acélra és a mezőgazdasági termékekre közelmúltba kivetett amerikai védővámot. Bush ezekből nem kívánt engedni.

G8-ellenes plakát

Az egyetlen lövés a mostani csúcs védelmében egy medve megjelenésekor dördült el. Az állat feltűnéséről és haláláról az incidenst végignéző Berlusconi, olasz miniszterelnök számolt be. Miután a medve a biztonsági zónába lépett, el akarták altatni, de a nyugtatólövedék szíven találta, így az állat belehalt sérüléseibe, és az eredeti tervtől eltérően nem vitték vissza a természetbe.

Magyari Péter

Ajánlat:

A tanácskozás hivatalos honlapja:

http://www.g8.gc.ca/menu-e.asp

Az ellenkonferencia honlapja:

http://www.g6bpeoplessummit.org/

Korábban:

A terrorizmus összehozta a NATO-t és Oroszországot

Könnygázba veszett sarlós-kalapácsok: 800 szervezet harca a 8 óriás ellen