November végén lehet az iraki támadás

Angol és izraeli lapok értesülései szerint november 30-ig megindul az Egyesült Államok támadása Irak ellen. A tervezett hadművelettel kapcsolatban különféle véleményt mondanak a lehetséges érintett országok kormányai, de néhány iszlám állam kivételével nem éri erős bírálat az USA-t.

A brit kormány szerint végső határidőt kell szabni Szaddám Huszein iraki elnöknek, hogya addig engedje vissza a nemzetközi fegyverellenőröket. Nem foglaltak állást viszont az iraki rendszerváltás szükségességéről, csak annyiban, hogy egy közlemény szerint Irak "jobb hely lenne Szaddám Huszein nélkül."

A török külügyminisztérium helyettes államtitkára, Ugar Ziyal szerint nem biztos, hogy az amerikai közvélemény támogatná a támadást. Kételyének a Washington Intézetben szerdán tartott előadásán adott hangot: "Ha nem járunk el törvényesen a nemzetközi kapcsolatok területén, úgy visszatérünk a dzsungel törvényeihez, és úgy gondolom, ezt az amerikai társadalom nem fogadja el." A török diplomata előadásából kiderült: Ankara attól tart, hogy Irak területi feldarabolása felborítaná a területi egyensúlyt, és az elszakadt területeken élő kurdok önálló államuk létrehozására törekednének.

A török Turkish Daily News című lap csütörtöki írása szerint a török kormányzat váltig hangoztatja, hogy ellenzi az amerikai támadást, de ugyanakkor úgy véli a lap, ha az Egyesült Államok valóban megtámadná Irakot, a török kormány támogatást nyújtana, mert hasznot remélne a hadjárattól.

A Maariv című izraeli napilap csütörtöki számában azt írja, hogy az USA november végéig megindítja hadműveleteit Irak ellen, és erről két amerikai tábornok műr egyeztetett izraeli és jordániai tisztekkel. Az újság állítása szerint az Egyesült Államok oly módon kívánja vezetni a támadást, hogy Iraknak ne legyen lehetősége megtámadni Izraelt a várhatóan több hétig, Szaddám Huszein "tényleges likvidálásáig" tartó hadművelet során.

Az Egyesült Államok kulcsfontosságú szövetségesének számító Ausztrália ugyanakkor bizonyítékokat akar arra vonatkozóan, hogy Irak tömegpusztító fegyverekkel rendelkezik vagy terroristákkal áll kapcsolatban, majd ezt követően döntene arról, hogy csatlakozik e a támadáshoz. Ausztrália egyébként másfél ezer katonával járult hozzá az affganisztáni hadműveletekhez.

Pervez Musarraf pakisztáni elnök egy csütörtöki nyilatkozatában figyelmeztetett arra, hogy egy Irak elleni támadás nagyon rossz visszhangot keltene az iszlám országokban. Elmondása szerint a muzulmánok már így is a világon mindenütt áldozatoknak érzik magukat.

A Le Figaro francia lap csütörtöki írása szerint egy esetleges Washington és Bagdad közötti katonai konfliktus felforgatná az olajpiaci viszonyokat is. Irak napi 1,8 millió hordó kőolajat termel ki, ennek kiesését a Kőolajexportáló Országok Szervezete csak a tartalékok igénybevételével tudná pótolni. A nyersolaj hordónkénti ára máris 27-28 dollár körül mozog, megközelíti már az OPEC által plafonként megjelölt 29 dolláros határt.