Népirtásért is felelősségre vonhatják Milosevicet

A horvátországi és boszniai háborúban elkövetett háborús bűnöket ismertető vádbeszéddel csütörtökön megkezdődött a hágai Nemzetközi Törvényszéken a Slobodan Milosevic volt jugoszláv államfő ellen folyó eljárás második szakasza. Milosevicnek háborús és emberiség elleni bűncselekményekért, köztük etnikai tisztogatásokért kell felelnie hágai bírái előtt. 

A februárban kezdett perben a horvátországi, a boszniai és a koszovói háborúban elkövetett háborús bűnöket vizsgálták a hágai bírák. A per első szakaszában a bírák a Szerbiához tartozó Koszovóban élő albánokkal szemben elkövetett bűnöket vizsgálták. A most 61 éves volt jugoszláv elnöknek mindhárom esetben háborús és emberiség elleni bűncselekményekért, köztük etnikai tisztogatásokért kell felelnie hágai bírái előtt. Bosznia esetében most népirtásban való érintettség miatt is felelősségre vonják.

Az 1992-95 közötti boszniai háború a múlt évtized délszláv háborúinak legsúlyosabbika volt, 200 ezer halottat hagyott maga mögött. A horvátországi harcokban (1991-95) 25 ezren, a koszovói konfliktusban (1998-99) 10 ezren haltak meg.

Milosevics a 22 hete tartó perben mindvégig azt hangoztatta, hogy az ellene felhozott vádakat politikai indíttatásúaknak tartja, és nem ismeri el a Nemzetközi Törvényszék illetékességét.

A második szakaszban - előreláthatólag egészen jövő májusig - 177 tanú meghallgatását tervezi az ügyész. Horvátország esetében Stipe Mesic jelenlegi államfő is tanúskodik.