Jugoszlávia megsemmisítése után Slobodan Milosevic Nagy-Szerbiát akart létrehozni, mondta Horvátország elnöke. Stipe Mesic első államfő, aki a Milosevic-perben a vád tanújaként megjelent a hágai Nemzetközi Törvényszék előtt.
Mesic volt a kollektív jugoszláv Elnökség utolsó elnöke 1991-ben, az ország szétesésének évében. Horvátország jelenlegi elnöke szerint Milosevic - az egyik tagköztársaság, Szerbia elnökeként - azt hangoztatta, hogy Jugoszláviáért harcol, miközben "mindent elkövetett, hogy szétverje az országot".
Mesic a tanúvallomásában kijelentette, hogy Milosevic etnikai erőszakot szított Horvátországban és Boszniában. Szerinte a horvátországi szerbek voltak az a gyutacs, amellyel "a háborút Bosznia és Hercegovina területére is kiterjesztették".
Milosevic az úgynevezett Kis-Jugoszlávia (Szerbia és Montenegró föderációja) élén állt, amikor a hágai Törvényszék vádat emelt ellene 1999-ben. A NATO Jugoszlávia elleni légicsapásai idején ismertetett dokumentumban a koszovói, boszniai és horvátországi háborúk idején elkövetett népirtás, emberiség elleni bűnök és háborús bűnök elkövetésével vádolták meg.
Mesic szerint 1991-ben figyelmeztette Milosevicet, hogy ha megkísérli elfoglalni Horvátországot, akkor háború lesz, mert Zágráb területének egyetlen centiméterét sem adja át Belgrádnak.
Milosevic a tanúvallomás előtt megkérdőjelezte a tanú szavahihetőségét. A vádlott szerint Mesic "bűnös szerepet játszott" Jugoszlávia szétverésében. Milosevic szerint az ellene felhozott vád politikai indíttatású, és szemléletében a történelem meghamisítása.
Milosevic 2000. október 5-én bukott meg, 2001. április 1-én - az USA ultimátumának lejártakor - Belgrádban őrizetbe vették. Újabb amerikai nyomásra 2001. június 28-án adták át a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök ügyében eljárni illetékes Törvényszéknek. Pere 2002. február 12-én kezdődött.
A hágai Ügyészség befejezte a vádirat Koszovóra vonatkozó részének bizonyítási eljárását.