Hivatalosan is javasolják a 2004-es csatlakozást

Az Európai Unió Bizottsága szerdán elfogadta azt a jelentést, amely hivatalosan javasolja az Unió tíz országgal való kibővítését 2004-ben. A jelentés javasolja, hogy tíz ország - Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia - fejezze be a csatlakozási tárgyalásokat decemberben és 2004-től váljék az Unió tagjává. Két - kissé lemaradt - balkáni állam, Bulgária és Románia 2007-ben csatlakozhat az Európai Unióhoz abban az esetben, ha fenntartja reformjai jelenlegi ütemét. A tervezet ugyanakkor a 13. tagjelölt országnak, Törökországnak - az emberi jogok régóta aggályos helyzete miatt - nem ajánlott időpontot a csatlakozási tárgyalások megkezdésére.

A jelentés szerdán kora délután - 14.45-kor - válik hozzáférhetővé, amikor Romano Prodi európai bizottsági elnök és Günter Verheugen bővítési biztos hivatalosan az Európai Parlament elé terjeszti a dokumentumot.

Magyarországot szívesen látják

A hamarosan nyilvánosságra kerülő jelentés szerint Magyarország az egyik legjobban felkészült ország. Pozitívan értékelik a gazdasági és jogi előrelépéseket. Kiszivárogtatások szerint a jelentés nyugtázni fogja, hogy a bérszerkezet átfogó felülvizsgálatának eredményeként tovább csökkent az állami és a versenyszférában elérhető keresetek közötti különbség. Megjegyzi viszont, hogy a helyi önkormányzatok finanszírozási rendszerének a reformja még várat magára.

Az igazságszolgáltatási képességek fejlődése szempontjából a bizottság fontos lépésként értékeli az ítélőtáblák létrehozásáról, valamint a bíróságok pénzügyi függetlenségének erősítéséről hozott döntéseket.

A dokumentum elismeri, hogy számos jogi és gyakorlati intézkedés történt a korrupció elleni harc érdekében, a jelenség létezését azonban változatlanul aggasztónak ítéli.

Bírálatot kap Magyarország amiatt is, hogy a romapolitika még mindig nem épült be szervesen az átfogóbb társadalomfejlesztési stratégiákba, hanem azoktól elkülönülten, párhuzamos programként létezik. Tényként állapítja meg, hogy a romák továbbra is hátrányos megkülönböztetések áldozatai.

Gazdasági tekintetben a bizottság működő piacgazdaságnak tekinti Magyarországot, amely - ha tovább halad a jelenlegi reformok útján - képes lesz megbirkózni az uniós verseny és piaci erők nyomásával.

A jelentés elismerően értékeli, hogy Magyarország az utóbbi egy évben is nagy előrelépéseket tett az uniós joganyag átvételében számos területen, köztük a társadalompolitikában, a bel- és igazságügyekben, a távközlésben, a kulturális és audiovizuális szférában, valamint az energiaiparban. Kifogásolja ugyanakkor, hogy csak korlátozott eredmények születtek a mezőgazdasági és a regionális politika intézményi-közigazgatási hátterének a kiépítésében.

"A magyar jogrendszer jelentős részben már az adózás területén is összhangban áll a közösségi joggal" - állapítja meg a dokumentum. Megjegyzi azonban, hogy egyes területeken, köztük az áfa és a fogyasztási adók szabályozásában még nem fejeződött be a közösségi jog átvétele.

A mezőgazdasággal kapcsolatban a bizottság szóvá teszi, hogy késésben van a kifizető ügynökség és az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer létrehozása - ez utóbbi tekintetben még komoly erőfeszítéseket tart szükségesnek. Késedelmek tapasztalhatók az uniós jog állategészségüggyel kapcsolatos bizonyos részeinek az átvételében is - állapítja meg.

Jobb jelentés várható a tavalyinál

A tavalyi országjelentés, amely dicsérte a Széchenyi-tervet, kifogásolta a közbeszerzési eljárás hiányát az autópálya-építéseknél. A Medgyessy-kormány ezen változtatott, ezt várhatóan elismeri a jelentés.

Bírálták a csonka kuratóriumokat is, amelyek azóta kiegészültek. Az MTV azonban azóta is anyagi válságban van, amit már tavaly is kiemelt a bizottság jelentésében.

A tavalyi jelentésben a legnagyobb problémának a korrupciót és a diszkriminációt említették, ezen a területen nem várható jelentősebb módosulás.

A kifogásolt területek között van várhatóan a környezetvédelem és az egészségügy is.

Törökország nem kapott időpontot

A bizottság jelentéseiben azt javasolja, hogy továbbra is erősen figyeljék a jelölteket. A legproblémásabb jelöltről, Törökországról azt írják, hogy a hivatalos tárgyalások megkezdése előtt javítson az emberi jogok érvényesítésén - írta a BBC. 2006-tól mindamellett megduplázzák az országnak adott támogatást. A csatlakozási tárgyalásokra azonban annak ellenére nem adtak időpontot, hogy Törökország ezt már többször is sürgette.

Bulgária és Románia továbbra sem szerepel az első bővítési körben. Ugyanakkor most először jelentik ki, hogy 2007-re várhatóan ők is csatlakozhatnak, 2004-től pedig számíthatnak az EU támogatására.

Szlovénia külügyminisztere bizakodó. "Bár még mindig szocialista ország vagyunk, modern gazdaságunk van. Az országjelentésben valószínűleg az lesz, hogy jó tanítvány vagyunk" - nyilatkozta a BBC-nek a külügyminiszter, aki szerint országa teljesítette a politikai és gazdasági feltételeket.

A bővítési folyamatokat ugyanakkor továbbra is megzavarhatja, ha a hónap végén Írország ismét visszautasítja a Nizzai szerződés ratifikálását. A szerződést 2000-ben írták alá, és ez teremti meg a lehetőséget a bővítésre. Jonathan Faull EU-szóvivő szerint "nincs B terv" arra az esetre, ha Írország megvétózza a csatlakozást. A Financial Times szerint elképzelhető, hogy 2004-re halasztják a döntést a bővítésről, ez esetben azonban 2005-nél előbb egy tagjelölt ország se csatlakozhat. Egy telefonos közvélemény-kutatás adatai szerint azonban az ország lakossága körében növekszik az Európai Unió bővítését célzó szerződés támogatottsága, és remélni lehet, hogy a jövő héten tartandó népszavazáson megkapja a szükséges többséget.

Élesen bírálta közben az Európai Parlament elnöke az Európai Bizottságot, amiért a tagjelöltekről készült utolsó országjelentéseket már napokkal hivatalos jóváhagyásuk és az Európai Parlament vitája előtt kiszivárogtatta. Pat Cox kijelentette: "rendkívül csalódtam a bizottság magatartásában, mert ez a demokratikus folyamat megcsúfolása, amely csak erősítheti az európai intézményeket érő bírálatokat".

A bővítéssel 75 millió ember csatlakozhat a jelenlegi 400 millióhoz. Mivel azonban főleg a szegényebb szomszédokról van szó, a csatlakozást ellenzők attól tartanak, hogy az új tagországok csak elszívják majd az unió büdzséjét. Attól is tartanak ugyanakkor, hogy a nagyméretű bővítéssel lelassul az unió döntési folyamata.

A csatlakozás során a tagjelölt országokat szigorú ellenőrzés alá vonják. A bővítés előtt három hónappal az Európai Bizottság jelentést ír arról, átvették-e a tagjelöltek az EU-joganyagot. A bővítést követő két évben pedig kidolgozzák, hogyan lehet megakadályozni a keletről jövő tömeges bevándorlást az EU-ba.