A nagy vesztes Törökország: az Európai Bizottság elutasította, hogy megnevezze a csatlakozásról szóló tárgyalások kezdetének időpontját. Ankara hiába követelte, hogy még az idén meghatározza a dátumok. A Bizottság egyes tagjai kétlik, hogy Törökország valaha is az Unió tagja lehet - jelentette a BBC.
Holott Ankara a közelmúltban sokat dolgozott, hogy behozza lemaradását. A törvényhozás reformcsomagot szavazott meg, és 34 ponton módosították az alkotmányt.
Az egyik legfontosabb döntés az volt, hogy halálbüntetés ezentúl csak háború esetén szabható ki.
Törökország parlamenti választások előtt áll, és az ankarai kormány figyelmeztette az EU-t: válsághoz vezethet, ha az év végéig nem tűzik ki a csatlakozásról szóló tárgyalások kezdeti időpontját. Úgy tűnik, az EU kész vállalni ezt a kockázatot.
A Bizottság vezetéséhez közel állók szerint lehetetlen - akár közvetve is - bármiféle dátumot ajánlani Ankarának, és Törökország alkalmasságát Ukrajna vagy Marokkó felkészültséghez hasonlítják - és ezt nem dicséretnek szánják.
Elsősorban az emberi jogok helyzete miatt kell Törökországnak várnia a csatlakozási tárgyalások kezdetére. Ugyanakkor nyugtalanságot keltett az Unióban a gondolat, hogy felvehetnék a népes muzulmán országot.
Az EU 1999-ben közölte Ankarával, akkor nyújthatja be csatlakozási kérelmét, ha javít az emberi jogok helyzetén: ennek a folyamatnak volt egyik állomása a halálbüntetés eltörlése. Az EU nem vesz fel tagjai közé olyan államot, amelyikben érvényben van a halálbüntetés.
Ankara továbbá csökkentette a hadsereg befolyását a nemzetbiztonsági tanácsban, és emelte a testületben résztvevő civilek számát. Törökországban a hadsereg a politikai stabilitás kulcsfontosságú intézménye: a tábornokok őrködnek a világi állam felett, és a kormányok mozgásterét is jelentősen befolyásolják.
Azonban nem változott lényegesen a kurdok helyzete. A kurd nyelvű műsorokat betilthatja a kormány, amennyiben úgy ítéli meg, hogy nemzetbiztonsági veszélyt jelentenek. A kurd nyelvű oktatást továbbra sem engedélyezik.