Oroszország megnevezte a titkos gázt

Oroszország megnevezte azt az eddig titokban tartott anyagot, amelyet a moszkvai túszmentő akciónál használtak. Az orosz egészségügyi miniszter közlése szerint a moszkvai színházépületbe fentanil-gázt juttattak be a kommandós akció előtt. A kiszabadított túszok közül eddig legalább 115-en haltak meg a gáz miatt.

Oroszország megnevezte azt az eddig titokban tartott gázt, amelyet a moszkvai túszmentő akciónál használtak - jelentette a BBC. Jurij Sevcsenko orosz egészségügyi miniszter közlése szerint a moszkvai színházépületbe fentanil-gázt juttattak be a kommandós akció előtt. A miniszter hozzátette, ezt a szert orvosok is használják, nem minősül vegyi fegyvernek, és nem veszélyes az emberi életre. A fentanil ópiumszármazékokat tartalmazó szer, operációk előtti altatásoknál is használják - írja az MTI. Tiszta formájában jóval erősebb, mint a morfium, ellenanyaga a Relaxon.

Forrás: ORIGO

Az áldozatok magas számát - hivatalosan 120, nem hivatalosan több mint 140 gázmérgezéses halott - a miniszter azzal magyarázta, hogy a túszok oxigénhiánnyal küszködtek az 57 órán át megszállt színházteremben, és szervezetük legyöngült a több napos éhezés és stressz következtében. Sevcsenko cáfolta azt is, hogy az információhiány miatt az orvosok nem tudtak szakszerű ellátást nyújtani a sérülteknek, szerinte rendelkezésre állt a gázmérgezést közömbösítő antidotum.

Jurij Sevcsenko miniszter azt követően nevezte meg az eddig titokban tartott anyagot, hogy Oroszországot komoly külföldi nyomás érte azon országok részéről, amelyeknek állampolgárai a túszdráma halálos áldozatai között voltak - írja a BBC.

A hivatalos szerda esti beszámolók szerint 152 sérültet ápolnak kórházban, ebből 8 állapota súlyos, 501 kiszabadított túsz pedig már hazatérhetett. A biztonsági szervek szerdán cáfolták azokat a felröppent híreket, hogy a túszdráma átélőinek jelenlétében akarják rekonstruálni a Dubrovka színházban történteket. A rendőrség közölte, nem kívánják ilyen sokknak kitenni az embereket.

Az Eho Moszkvi rádió telefonos és internetes, nem reprezentatív közvélemény-kutatása értelmében a megkérdezettek 85 százaléka menesztené a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) és a belügyminisztérium vezetését a történtek után. A közvélemény ugyancsak 85 százaléka - reprezentatív felmérés alapján - egyetért azzal, hogy a kommandósok megostromolták az épületet, de a gázmérgezésben elhunytak magas száma miatt megkérdőjeleződik az akció végrehajtásának sikeressége.

Meg nem erősített hírek szerint a túszejtéssel összefüggésben a napokban őrizetbe vett több tucat személy között biztonsági szolgálatok munkatársai is vannak. Az MTI szerint Borisz Grizlov belügyminiszter és Vlagyimir Usztyinov legfőbb ügyész menesztését már régóta rebesgetik a moszkvai politikai pletykákban.

Oroszország közben arra próbálja rávenni Dániát, hogy adja ki az általuk el nem ismert csecsen kormány egyik vezető tisztségviselőjét. Ahmed Zakajevet, akit azzal gyanúsítanak, hogy részt vett a moszkvai túszejtés előkészítésében, már őrizetbe vették Koppenhágában. Zakajev egy kongresszuson vett részt a dán fővárosban.

A Putyin mögött álló Egységes Oroszország párt szerdán bojkottra hívta fel Oroszország polgárait Dánia ellen. A tömörülés arra kér mindenkit, hogy ne utazzon a skandináv országba, és ne vásároljon dán árukat sem. A dán termékeknek a földrajzi közelség miatt is nagy piaca van Oroszországban, a jól ismert dán sörök és Lego-játékok mellett népszerűek az Ecco-cipők és a Dirol rágógumik is - írja az MTI.

A BBC News jelentése szerint Dánia azonban csak akkor hajlandó kiadni a csecsen elnök jobb kezének tartott Zakajevet, ha Moszkva bizonyítékokkal szolgál arra nézve, hogy a csecsen tisztségviselőnek valóban köze volt a túszdráma előkészítéséhez.

Lars Vissing moszkvai dán nagykövet szerdán az Eho Moszkvinak nyilatkozva kizárta, hogy kiadnák Oroszországnak a Koppenhágában őrizetbe vett Ahmed Zakajevet, Aszlan Maszhadov csecsen szakadár vezető megbízottját. A diplomata arra hivatkozott, hogy a két ország között nincs kiadatási egyezmény, Jurij Csajka orosz igazságügy-miniszter szerint viszont az 1957-es európai kiadatási egyezmény alapján is sort kell keríteni az eljárásra. Az úgynevezett csecsen világkongresszus során őrizetbe vett szakadár vezető egyelőre 13 napig lesz előzetes letartóztatásban.