Prága hatalmas konferencia-központjában - ahol az elmúlt évtizedekben a csehszlovák kommunista párt tartotta kongresszusait - tartja az Észak-atlanti Szövetség Szervezete (NATO) csúcsértekezletét.
Ez lesz az 53 éves szövetség első olyan csúcsértekezlete, amelyet a hajdani hidegháborús ellenfél, a Varsói Szerződés egyik országában tartanak és az első olyan csúcs, amelynek előkészítésében az egykori szovjet tömb három tagja - Magyarország, Lengyelország és Csehország - is részt vett.
A prágai csúcs talán legnagyobb jelentőségű fejleménye is ehhez a térséghez kapcsolódik: várhatóan meghívnak a szövetségbe hét további kelet-európai országot, köztük most először a volt Szovjetunió három volt köztársaságát - Észtországot, Lettországot és Litvániát. Oroszország nem szívesen, de beletörődött ebbe a bővítésbe. A találkozón az új tagok felvétele mellett szó lesz a szövetségen belüli szerkezeti reformról, a tagállamok védelmi képességeinek jövőbeni fejlesztéséről és egy gyorsreagálású haderő felállításáról.
Korábbi hivatalos közlések szerint Magyarország azt igyekszik kifejezésre juttatni, hogy megbízható partner, és rendelkezik megfelelő képességgel vállalásai teljesítéséhez. A találkozón várható magyar vállalások beleillenek abba a modernizációs tervbe, amely a magyar védelmi célok felülvizsgálatával függ össze. Medgyessy Péter és küldöttsége a csúcsértekezlet helyszínén a tervek szerint több kétoldalú találkozót is lebonyolít. A miniszterelnököt mások mellett Kovács László külügyminiszter és Juhász Ferenc honvédelmi miniszter kíséri a csúcsértekezletre.
A csütörtökön kezdődő kétnapos rendezvény miatt szigorú biztonsági intézkedéseket vezettek be a Cseh fővárosban. Az ország légterében az amerikai légierő gépei járőröznek, hogy semmi se zavarhassa meg a nyugati világ kollektív védelmi szervezete állam- és kormányfőinek értekezletét.
Putyin nem akar Oroszország közelébe telepített fegyvereket
Vlagyimir Putyin orosz elnök két hete Brüsszelben kérte Lord Robertsont, a NATO főtitkárát, hogy ha már a NATO térsége Oroszország határaiig terjeszkedik, legalább ne telepítsenek oda sem olyan idegen katonai egységeket, sem olyan fegyvereket, amelyek Moszkva biztonságát veszélyeztetik. A főtitkár megnyugtatta Putyint, hogy a NATO bővítése az egész euroatlanti térség biztonságát erősíteni fogja, benne Oroszországét is.
A bővítés miatt Putyin nem utazik el Prágába, így a NATO-orosz tanácsülését csak külügyminiszterek szintjén tartják, de mindkét fél erősen bízik abban, hogy igazi, stratégiai együttműködés bontakozik ki köztük, egyebek között a nemzetközi terrorizmus ellen. Nem csúcsszinten tartják a NATO és Ukrajna bizottságának ülését sem, mert az Iraknak eladott Kolcsuha radarok miatt Leonyid Kucsma elnök nem kívánatos személy a NATO számára.
Új korszak fejlesztési programmal és gyorsreagálású haderővel
A csúcs várhatólag új korszakot nyit a NATO-nak az új világhelyzethez való alkalmazkodásában. A 19 szövetséges ország vezetői elfogadják a prágai kötelezettségvállalást, egy több évre szóló haditechnikai fejlesztési programot, amelynek teljesítése nyomán a szövetség hatékonyan fel tud lépni a biztonságát fenyegető új veszélyekkel, főleg a tömegpusztító fegyverekkel és a nemzetközi terrorizmussal szemben.
Ezt az alapvető fordulatot a NATO nemcsak a nagy horderejű képességfejlesztő programmal, hanem egy gyorsan bevethető NATO reagáló erő (NRF) létrehozásával is kézzelfoghatóvá teszi. Ez a dandár méretű, a legkorszerűbb fegyverekkel ellátott erő a tervek szerint a világ bármely pontján egy héten belül döntő haditechnikai fölénnyel tud majd beavatkozni.
A gyorsan bevethető erőn kívül a prágai csúcs várhatólag elfogadja majd a terrorizmus és a tömegpusztító fegyverek elleni küzdelem új katonai doktrínáját és megindítja a szövetséges haderők parancsnoksági szerkezetének átalakítását.
A 46 országot összefogó Euro-atlanti Partnerségi Tanács szintén csúcsszinten ülésezik Prágában.