A CIA értesülése a The New York Times keddi száma szerint olyan megbízható informátortól származik, hogy George Bush amerikai elnököt is tájékoztatták az esetleges következményekről.
A két éve elhunyt Nelja Malceva többször is járt Irakban, legutóbb valószínűleg 1990-ben. A moszkvai intézetben, ahol 30 éven át dolgozott, a himlő mintegy 120 genetikai változatát őrizték a legutóbbi időkig, és szakértők attól tartanak, hogy a tudós asszony olyan törzsből adott mintát 1990-ben az irakiaknak, amely ellenálló a himlő ellen védő oltóanyaggal szemben, és könnyen felhasználható biológiai fegyverként.
A veszélyes himlőtörzzsel kapcsolatos értesülés egyike azoknak a tényezőknek, amelyeket Bush elnöknek mérlegelnie kell, mielőtt ezen a héten meghozza döntését arról, hogy alkalmazzanak-e - és ha igen, milyen széles körben - védőoltást a himlő ellen, amely betegséget hivatalosan már 1980-ban végleg felszámolták. Sajtóértesülések szerint az elnök várhatóan úgy dönt majd, hogy egyelőre azok kapjanak védőoltást, akiket a leginkább veszélyeztethet a fertőzés: mintegy félmillió katona, akiket az Irak elleni háború esetén a Közel-Keletre vezényelnének, valamint hozzávetőleg félmillió egészségügyi dolgozó.
A lap hivatalos tisztségviselőkre és tudósokra hivatkozó cikke szerint az orosz kormány elutasította, hogy tanulmányozás céljából megossza az Egyesült Államokkal a himlő és más halálos kórokozók törzseit, és arra sem válaszol, mi történt a titkos szovjet biológiai fegyverprogramok keretében kitenyésztett törzsekkel, ami aggodalomra ad okot az Egyesült Államokban. Malceva 1971-ben részt vett abban a titkos küldetésben, amelynek feladata a kazahsztáni Aralszkban kitört himlőjárvány felszámolása volt.
A járványt a Szovjetunió a szabályok ellenére nem jelentette az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO). A Montereyi Nemzetközi Tanulmányok Intézetének szakértői idén júniusban kazah forrásokból arra a következtetésre jutottak, hogy a járvány kitörését a himlő egy különösen virulens törzsével az Aral-tó Vozrozsgyenyije szigetén katonai célból végzett szabadtéri kísérlet okozta.
A montereyi jelentés óta amerikai illetékesek arra keresik a választ, hogy az amerikai oltóanyagok kellő védelmet nyújtanak-e a himlő aralszki törzse ellen, mivel a vírusnak ebből a genetikai változatából adhatott Malceva mintát 1990-ben iraki tudósoknak. A lap emlékeztet arra, hogy ebben az időben a szovjet kutatóintézetek súlyos pénzügyi nehézségekkel küszködtek. Az orosz kormány soha nem ismerte be sem az aralszki himlőjárványt, sem a kísérletet.
Az Aral-tó szigete egy másik biológiai fegyverrel kapcsolatban is a figyelem középpontjába került: az Egyesült Államok 6 millió dollárral támogatta a függetlenné vált Kazahsztánt és Üzbegisztánt abban, hogy hatástalanítsák a szovjet hadsereg által ott elásott lépfenekészletet.