A szerb-montenegrói államjogi kapcsolatokat átalakító, március 14-én aláírt belgrádi megállapodás eredeti menetrendje szerint az alaptörvényt június végéig kellett volna elfogadnia a parlamenteknek, de politikai akarat híján ez öthónapos késést szenvedett.
Az alaptörvény értelmében a Jugoszlávia helyébe lépő közös államot Szerbia és Montenegrónak fogják hívni. Az államnak egykamarás parlamentje lesz, amelynek képviselőit először a köztársasági parlamentek fogják delegálni, két év múlva viszont közvetlenül választják meg őket. Szerbia és Montenegró kormányának élén a mindenkori államfő áll majd.