Az úgynevezett dukagjini csoporthoz tartozó személyek elleni bírósági eljárás volt a legnagyobb súlyú per, amióta három évvel ezelőtt nemzetközi protektorátus alá került a tartomány. Idriz Balaj 15 év, Daut Haradinaj és Bekim Zekaj öt-öt év, Ahmet Elshani és Ramus Ahmetáji három év börtönbüntetést kapott.
A vádlottak mindannyian a feloszlatott Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) úgynevezett dukagjini csoportjának voltak a tagjai, s a tartomány nemzetközi protektorátus alá kerülése után a gerillákból alakult Koszovói Védelmi Hadtestben (TMK) szolgáltak.
A koszovói albánok "Dukagjinnak" nevezik a tartomány nyugati részét, amelynek szerbül Metohia a neve. Az UCK Dukagjinban tevékenykedő osztagainak az egyik elítélt fivére, Ramus Haradinaj volt a parancsnoka, aki jelenleg a Szövetség Koszovó Jövőjéért nevű, harmadik legnagyobb koszovói albán parlamenti pártnak az elnöke.
Az öt személyt azzal vádolta a bíróság, hogy 1999 júniusában - miután nemzetközi protektorátus alá került a tartomány - a nyugat-koszovói Pec városában elrabolták az UCK-val rivalizáló Koszovói Köztársaság Felszabadítási Hadserege (FARK) nevű szervezet öt tagját, kínozták őket, majd közülük négyet meggyilkoltak, az ötödik túsz elmenekült.
A FARK Ibrahim Rugova jelenlegi tartományi elnök pártjához egykoron közel álló, az UCK-tól sokkal mérsékeltebb szervezet volt. A per során többtucatnyi tanút hallgattak meg, az eljárás súlyára való tekintettel a bíróság elnöke, illetve az ügyész is a nemzetközi közösség képviselője volt. A per szigorú biztonsági intézkedések közepette zajlott.
A vádlottakat az idén, június 18-án fogták el, kivéve Daut Haradinajt, aki önként adta fel magát, miután a KFOR és az ENSZ-rendőrség sikertelen kísérleteket tett őrizetbe vételére. A letartóztatások miatt hetekig tartó tüntetések voltak szerte Koszovóban, Decani városában kirobbant zavargásokban 36 civil és 11 ENSZ-rendőr megsebesült. A tiltakozók követelték honfitársaik szabadon engedését, de Michael Steiner, a tartományi ENSZ-igazgatás vezetője nem engedett a nyomásnak, azt hangoztatva, hogy a törvény előtt mindenki egyenlő, függetlenül attól, hogy "hősnek" tekintik-e Koszovóban vagy sem.