"Vállaltuk, hogy azonnal beszüntetjük az ellenségeskedést" - idézte a Reuters Felix Dohot, a lázadók parancsnokát. Ettől némiképp eltérően az AFP úgy idézte a lázadók egyik szóvivőjét, hogy a lázadó fegyveresek csak a francia csapatok ellen szüntetik be a harcot, a kormányerők ellen nem.
A múlt év szeptemberében tört ki lázadás Elefántcsontparton. Közvetlen kiváltó oka az volt, hogy egy korábbi elnök hadseregbeli híveit nyugállományba akarták helyezni, s erre reagáltak zendüléssel a katonák. Laurent Gbagbo jelenlegi elnök és hívei a szomszédos országokat vádolják zavarkeltéssel, az ő kezüket látják a polgárháború kirobbantásában és elhúzódásában.
Nyílt vallási ellentétről ugyan nincs szó a felek között, de tény, hogy a lázadók többnyire a muzulmánok lakta országrészekben érnek el sikereket és kapnak támogatást a lakosságtól, a keresztény, illetve törzsi területek lakossága pedig többnyire hű maradt a kormányhoz.
Nehezíti a rendezést, hogy nem egységes a lázadók tábora. A lázadók fő frakciója, az ország északi felét uraló Elefántcsontparti Hazafias Mozgalom (MPCI) már október 17-én tűzszüneti megállapodást kötött, de a nyugati részen harcolók nem csatlakoztak. Az utóbbiak a békefenntartásra érkezett francia katonasággal is többször harcba keveredtek, a legsúlyosabb összecsapás hétfőn volt Duékoué térségében. (Francia adat szerint harminc lázadó vesztette életét, és kilenc francia katona megsebesült.)
A volt gyarmattartó Franciaország a múlt héten indított új békekezdeményezést, annak jegyében tervezik a párizsi találkozót.