A Benelux-államok az EU-társelnöki rendszer ellen

A Benelux-országok ismételten kinyilvánították, hogy egyetértenek az Európai Bizottság megerősítésére irányuló törekvésekkel, de ellenzik az Európai Tanács élére választandó állandó elnök intézményének a bevezetését.

Belgium, Hollandia és Luxemburg az EU-intézmények reformjával kapcsolatban egy hete bejelentett közös német-francia kezdeményezésre reagált, azzal összefüggésben, hogy elsősorban erről folyt a vita az Európa jövőjével foglalkozó konvent hétfő-keddi plenáris ülésén is.

Közös állásfoglalásuk szerint egyetértenek a német-francia javaslatoknak azzal a pontjával, amely szerint az Európai Bizottságnak továbbra is a közösségi érdekek védelmezőjeként és az integráció hajtómotorjaként kell működnie. Nem támogatják azonban azt az elképzelést, hogy a tagországok ötéves mandátummal rendelkező elnököt nevezzenek ki az állam- és kormányfőkből álló testület, az Európai Tanács élére.

Szerintük "fennáll a veszély, hogy egy ilyen megoldás módosítaná az uniós intézmények közötti egyensúlyt, elsősorban a bizottság rovására. Emiatt zavarossá válna az illetékességi körök megosztása, és versengés kezdődne az intézmények között."

A német-francia javaslatot hasonló megfontolásokon alapuló, esetenként igen kemény bírálatok érték a konvent ülésén is, amelyen a küldöttek első ízben folytattak érdemi vitát az uniós intézményi rend átalakításáról.

A Benelux-országok továbbra is azon az állásponton vannak, hogy mind az Európai Tanács, mind a - különféle összetételekben ülésező - miniszteri tanács szintjén fenn kellene tartani az egymást váltó soros elnökségek jelenlegi rendszerét. Úgy vélik továbbá, hogy a legfontosabb koordináló szerv, az általános ügyek tanácsa elnöki tisztségét az Európai Bizottság elnökének kellene betöltenie.

Egyetértenek ugyanakkor a német-francia javaslatnak azzal a pontjával, amely szerint a bizottság elnökét az Európai Parlamentnek kellene megválasztania, mert ez erősítené az intézmény demokratikus legitimitását. A maguk részéről ehhez hozzáfűzik, hogy a bizottságnak nagyobb szerepet kellene kapnia az euróövezet pénzügyi egyensúlyának őrzésére hivatott stabilitási és növekedési paktum végrehajtásának felügyeletében is.

"Az a fontos, hogy a jelenlegi intézményeket tegyük hatékonyabbá, ne pedig az intézményi rendet bonyolultabbá. A Benelux-országok nem támogatják olyan új intézmények létrehozását, mint a kongresszus" - szögezik le arra a javaslatra utalva, hogy az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek képviselőiből létre kellene hozni az Európai Népek Kongresszusa nevű intézményt, amely egyfajta európai szuperparlamentként működne.

A három ország "érdekődéssel" fogadta a német-francia kezdeményezésnek a közös kül- és biztonságpolitikával kapcsolatos elemeit. Egyetértenek azzal, hogy a közös külpolitika képviseletét egyetlen személyiségre (az EU "külügyminiszterére") kellene bízni, aki tagja lenne az Európai Bizottságnak, de a miniszteri tanács felügyelete alatt folytatná tevékenységét. Támogatják azt a javaslatot is, hogy a közös kül- és biztonságpolitikára is ki kellene terjeszteni a minősített szavazattöbbséggel történő döntéshozatalt, és hogy a védelemben is lehetővé kellene tenni a megerősített együttműködés módszerének alkalmazását.