Günter Verheugen a decemberben tíz tagjelölttel lezárt csatlakozási tárgyalások mérlegét vonta meg az Európai Parlament külügyi bizottságában csütörtökön tartott meghallgatásán. Ennek pénzügyi részével kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a költségek nemcsak a kifizetések, hanem az előirányzatok tekintetében is jóval belül maradnak azokon a kereteken, amelyeket a tagországok az 1999. márciusi berlini csúcson határoztak meg a bővítés finanszírozására.
A tárgyalások lezárásakor arról is megállapodás született, hogy a 2004-ben taggá váló országokat az első évben - mivel a csatlakozás csak május 1-jén esedékes - a közösségi költségvetésbe fizetendő hozzájárulásuknak csak a kétharmada terheli, az onnan érkező támogatásokat viszont az egész évre kapják. Verheugen közölte, hogy a bizottság hamarosan a parlament elé terjeszti ezzel kapcsolatos javaslatát, mert ehhez a megoldáshoz az uniós intézmények közötti költségvetési megállapodás módosítására is szükség lesz.
A vitában egy spanyol képviselőnő felvetette, hogy nemcsak az újonnan csatlakozó, hanem a jelenlegi tagországok pénzügyi érdekeire is figyelni kellene. Meglehetősen kemény reagálásában a biztos felhívta a figyelmét arra, hogy a bővítés utáni években a spanyoloknak járó uniós támogatások egy főre vetítve még így is a többszörösét teszik ki annak, amit például a csehek fognak kapni. "Jöjjön el velem Prágába, és magyarázzuk el nekik ezt az összefüggést" - mondta a képviselőnek.
A 2004-ben taggá váló tízekről viszonylag kevés szó esett a meghallgatáson, az ő csatlakozásukkal kapcsolatos ügyeket az unióban gyakorlatilag lezártnak tekintik. A bővítés első köréből kimaradó - várhatóan 2007-ben csatlakozó - két országgal, Romániával és Bulgáriával kapcsolatban Verheugen elmondta, hogy a bizottság hamarosan újabb jelentést terjeszt elő a tagságra való felkészítésükről. E két ország tavaly időszerűsített csatlakozási útitervet kapott, a decemberi koppenhágai csúcson pedig a tizenötök megerősítették, hogy támogatják a 2007-es taggá válásra irányuló törekvéseiket.
A további előrehaladás üteme most már elsősorban rajtuk múlik - mondta Verheugen, hozzáfűzve, hogy az újabb bizottsági jelentés a számukra folyósítandó előcsatlakozási alapok 2004-től esedékes növelését fogja konkretizálni.
Törökországnak ezzel szemben sok dolga lesz még, ha a demokratikus normák és az emberi jogok tekintetében meg kíván felelni az uniós csatlakozás politikai feltételeinek - jelentette ki a biztos. Hangoztatta ugyanakkor, hogy Ankarával szemben az EU ugyanazt a mércét alkalmazza, mint a többi tagjelöltnél, sem szigorúbb, sem elnézőbb nem lesz vele.
A 13 tagjelölt közül Törökország az egyetlen, amely még mindig nem kezdhette meg a csatlakozási tárgyalásokat, alapvetően azért, mert uniós megítélés szerint nem felel meg a politikai feltételeknek. Hosszas huzavona után a tizenötök Koppenhágában megígérték, hogy 2004 decemberében ismét megvizsgálják a helyzetet ebből a szempontból, s ha akkor megfelelőnek ítélik a török állapotokat, "a lehető leghamarabb" megkezdik a tárgyalásokat Ankarával.
Konkrét példákat említve Verheugen különösen aggasztónak nevezte a Törökországban működő német alapítványok elleni bírósági eljárások ügyét, amelyek annak dacára is folytatódnak, hogy kiderült: az ezeket kezdeményező ügyész hibát követett el, s ezért el is mozdították.
A megosztott Ciprus EU-csatlakozása azonban eldöntött tény, akár sikerrel járnak az újraegyesítésről folytatott tárgyalások, akár nem - jelentette ki a biztos. Az EU és a tárgyalásokon közvetítő ENSZ arra kérte a két felet, hogy február 28-ig igyekezzenek megállapodni, mert akkor még maradna idő arra, hogy a csatlakozási szerződés április 16-ra tervezett aláírása előtt megtartsák a szükséges népszavazásokat.
Verheugen megígérte, hogy ha létrejön a politikai megállapodás, a brüsszeli bizottság nemzetközi adományozó konferenciát kezdeményez a végrehajtás finanszírozásának támogatására.