Nyugdíjasok Uniója lesz Európa

Egyre több nyugdíjas és egyre kevesebb dolgozó lakója van az Európai Uniónak. Egy brüsszeli jelentés szerint, ha kétszer ennyi gyerek születik és kétszer ennyi bevándorló érkezik, mint most, akkor is összeomlik az európai nyugdíjrendszer, mire a most munkába állók nyugállományba vonulnának.

Anna Diamantopoulou, az EU foglalkoztatási és szociális biztosa 2003 januárjában közzétett jelentésében azzal fenyegeti az Unió lakosait, hogy évtizedeken belül összeomolhat az európai gazdaság, mert nem lesz, aki dolgozzon, viszont minden második felnőtt nyugdíjat akar majd. Diamantopoulou azt várja az Unió politikusaitól, hogy az európai nyugdíjrendszer reformjáról szóló évek óta tartó meddő vitát próbálják meg határozott döntésekkel lezárni. A nyugdíjrendszerről márciusban tartanak uniós konferenciát Brüsszelben.

Először Franciaországban, Németországban és Portugáliában fog összeomlani a költségvetés a nyugdíjak miatt, de lassan az Unió összes kormánya csődbe megy, ígéri a jelentés. Az európai demográfiai mutatók évek óta változatlanok: egyre kevesebb gyerek születik, az átlagéletkor egyre magasabb, így a nyugdíjasok aránya egyre magasabb minden országban. Ha nem kerül valahogy hirtelen nagyon sok fiatal Európába, akkor 2050-re minden harmadik uniós polgár elmondhatja majd magáról, hogy már megünnepelte a 60. születésnapját, és minden tizedik lakos már elfújt egyszerre 80 gyertyát a tortáján. Már tizenöt év múlva Európában 20 százalékkal kevesebb huszonéves lesz, mint most; viszont 50 százalékkal többen lesznek a nyolcvan év fölöttiek. 2015-ben a felnőttek harmada már 50 évesnél idősebb lesz. A nyugdíjra a most dolgozók természetesen joggal fognak igényt tartani, hiszen mostani nyugdíjjárulékukból kapják pénzüket a mostani nyugdíjasok. Azonban mire ők vonulnának vissza, már nem lesz, aki megtermelje az ő nyugdíjukhoz szükséges pénzt.

A probléma legfontosabb oka, hogy Európában jóval kevesebb gyerek születik, mint korábban. Az átlagos európai nőnek másfél gyereke van, vagyis az őslakosság folyamatosan fogy. Ennek ellenére a népesség nagyon csekély mértékben növekszik Európában, de ez a bevándorlóknak köszönhető. Az új európai polgárok háromnegyede bevándorló, és csak negyede újszülött.

Az európai nyugdíjrendszer már most hatalmas terhet jelent az egyes államok költségvetéseinek. Az Unió kormányai átlagosan országuk GDP-jének közel 14 százalékát költik nyugdíjra, és egy uniós tanulmány szerint 3,5 trillió euróba kerülne egy olyan nyugdíjreform, mely legalább néhány évtizeddel kitolná az összeurópai csődöt.

Hogy megoldást kell találni, azt már évek óta tudják Európa-szerte, ennek ellenére kicsi az esély, hogy márciusban Brüsszelben komoly áttörés történne. Ugyan a 2000-ben aláírt Nizzai Szerződésben a tagállamok kötelezettséget vállaltak, hogy a közeljövőben egységesítik a nyugdíjrendszereket, azóta nem történt jelentős előrelépés ebben az ügyben. Készült néhány terv, és hivatalosan felszólították Franciaországot, hogy tegyen valamit, mert ott fog leghamarabb összeomlani a rendszer.

A megoldási lehetőségek között szerepel a bevándorlók tömeges beengedése az uniós államokba. Ha elengedő munkaerőt akar így szerezni az Unió, akkor sokszorosát kellene beengednie a most menedéket kapóknak, azonban a tagállamok nem támogatják ezt a megoldást. Az Unió most készül egységes és meglehetősen szigorú bevándorlás-politika kialakítására, és az egyes tagállamok kormányai is szigorítottak az elmúlt években, mert növekszik a bevándorló-ellenes pártok népszerűsége. A letelepedők túl sok feszültséget okoznak az európai társadalmakban, ezért várhatóan a szabályok nem enyhülnek a következő években.

Az EU javaslatai között szerepel, hogy a tagállamok bírják munkára a nem dolgozókat. A részmunkaidősök alkalmazása és a távmunka az EU által támogatott foglalkoztatási formák. Elsősorban a háziasszonyokat szeretné Brüsszel munkára fogni, és propagálni, hogy minél több nő dolgozzon legalább részmunkaidőben. Ez azonban ellentmond a sok gyerek igényének.

Az EU azt is javasolja, hogy egységesítsék a nyugdíj-korhatárt, ami most minden tagországban más. Brüsszel a minél magasabb korhatár híve, ami különösön az olaszoknak lehet kellemetlen, mert most ott mennek leghamarabb nyugdíjba az emberek az Unióban. Az átlagos olasz férfiak 57, a nők pedig 55 éves korukban vonulnak vissza. A legtovább a portugálok dolgoznak, ott az átlag férfiaknál 65, nőknél 63 év. Az Unió jövőjéért aggódó politikusok a portugál példát követnék, azonban az uniós lakosság túlnyomó többsége természetesen minél több időt töltene pihenéssel, és a népszerűtlen korhatáremelés programjával nehéz lesz szavazatokat gyűjteni.

Brüsszelben szeretnék megtiltani a több tagállamban is népszerű előnyugdíjazás intézményét. Sok országban ugyanis a munkavállalók dönthetnek úgy, hogy a korhatár előtt kérik nyugdíjazásukat, és ezzel lemondanak járadékuk egy részéről. Ezt a megoldást rendszeresen alkalmazzák nagy létszámleépítésekkor, amikor az idősebb dolgozók attól tartanak, hogy néhány évre már nem érdemes elhelyezkedni és vállalni az álláskeresés és átképzés terheit.

Szintén az Unió valamelyik brüsszeli irodájából származik az az ötlet, hogy egyszerűen fagyasszák be a nyugdíjak kifizetését: a terv szerint egyetlen tagállam sem költhetne az éves GDP 15 százalékánál többet nyugdíjra. Mivel ez az érték most 14 százalék körül van, ez azt jelentené, hogy egyre több nyugdíjas között osztanának el ugyanannyi pénzt, mint most. Ez a nyugdíjak értékének csökkenéséhez vezetne, és rákényszerítené az időseket, hogy dolgozzanak vagy csak a legszükségesebb dolgokra költsenek.

Régóta vitatott terv a magánnyugdíj-pénztárak szerepének növelése. Ezt jelenleg az uniós szabályok erősen korlátozzák: a nyugdíjjal foglalkozó vállalkozásokat különösen szigorú szabályok kötik, hogy az egész életükben spóroló emberek tömegei ne maradjanak hoppon. A túlbiztosításnak azonban hátránya is van: nagy profitot hozó, de kockázatosabb befektetésekbe nem kezdhetnek ezek a vállalkozások. Idén tavasszal többször is egyeztetnek a tagállamok, hogy hogyan lehetne enyhíteni a szabályokon. Szintén évek óta folyik a vita arról, hogy a munkaerő szabad mozgása mellett hogyan lehetne a nyugdíjak folyósítását is rugalmassá tenni. Most ugyanis az eltérő nyugdíjrendszerek miatt előfordulhat, hogy hiába dolgozik valaki legálisan, járulékot fizetve több tagállamban is életében, csupán az egyik ország nyugdíjrendszeréből jogosult ellátásra, a rendszerek ugyanis nem mindig átjárhatóak. Ennek megoldására kötelezettséget vállalt az EU, de mind ez idáig nem körvonalazódik megoldás, pedig ez csak egy kis lépés lenne az egyre nyomasztóbban közelgő válság elkerülése érdekében.

A lakosság egyre jelentősebb részét alkotó nyugdíjasok egyre aktívabbak egész Európában, és igyekeznek megvédeni az elődeik által kiharcolt és saját korábbi járulékaikból is fenntartott jóléti rendszert. Több európai országban pártot is alapítottak, és például a 2004-ben uniós taggá váló Szlovéniában kormányon vannak.

Magyari Péter