A nyolc európai vezető állásfoglalása Irak ügyében

 

Az Egyesült Államok és Európa közötti köteléket közös értékeink jelentik: ezek a demokrácia, az egyéni szabadság, az emberi jogok és a jogállamiság. Ezek az értékek Európából indulva keltek át az Atlanti-óceánon azokkal együtt, akik az Egyesült Államok alapításánál bábáskodtak. Közös értékeink ma minden eddiginél nagyobb veszélynek vannak kitéve.

A szeptember 11-i támadások megmutatták, milyen messze készek elmenni a terroristák - közös értékeink ellenségei - azért, hogy lerombolják azokat. Ez a gyalázat valamennyiünk elleni támadás volt. A közös elvek védelmében határozottan kiállva az Egyesült Államok és Európa kormányai és népei messzemenően mutatták meggyőződésük erejét. Ma jobban, mint valaha, a transzatlanti kötelék szabadságunk egyik garanciája.

Mi európaiak olyan kapcsolatot építettünk az Egyesült Államokkal, amely kiállta az idők próbáját. Az amerikai bátorság, nagylelkűség és előrelátás is közrejátszott abban, hogy Európa megszabadult a nácizmus és a kommunizmus, az elnyomás két olyan formája alól, mely sok pusztítást okozott földrészünkön a XX. században. Ugyancsak az Európa és az Egyesült Államok közötti tartós együttműködés révén sikerült garantálnunk földrészünk békéjét és szabadságát. A transzatlanti kapcsolat nem eshet áldozatul a jelenlegi iraki rezsim világbékét fenyegető konok törekvéseinek.

A mai világban minden korábbinál fontosabb, hogy megőrizzük egységünket és összetartásunkat. Tudjuk, hogy a terrorizmus és a tömegpusztító fegyverek elterjedése ellen vívott mindennapos küzdelem megingathatatlan elhatározottságot és szilárd nemzetközi összetartást követel mindazon országoktól, amelyeknek drága a szabadság.

Az iraki rezsim és tömegpusztító fegyverei egyértelmű fenyegetést jelentenek a világ biztonságára. Ezt a veszélyt az ENSZ világosan felismerte. A Biztonsági Tanács konszenzussal elfogadott 1441. számú határozata valamennyiünket kötelezi. A prágai NATO -csúcstalálkozón és az Európai Tanács koppenhágai csúcstalálkozóján mi európaiak újból megerősítettük az 1441-es határozat, az ENSZ nyújtotta keretek igénybevétele, és a Biztonsági Tanács iránti támogatásunkat.

Ezzel világos, határozott és egyértelmű üzenetet küldtünk arra, hogy megszabadítjuk a világot a Szaddam Husszein tömegpusztító fegyverei jelentette veszélytől. Egységesnek kell maradnunk, miközben elérjük, hogy Szaddam Husszein rezsimjét lefegyverezzük. A nemzetközi közösség szolidaritása, összetartása és eltökéltsége adhat esélyt arra, hogy mindezt békésen lehessen megvalósítani. Erőnk az egységben rejlik.

A tömegpusztító fegyverek és a terrorizmus kapcsolata beláthatatlan következményekkel járó fenyegetést jelent. Olyan fenyegetést, amelynek mindannyiunkat aggasztania kell. Az 1441-es határozat Szaddam Husszein utolsó esélye a békés leszerelésre. A nagyobb konfrontáció elkerülésének lehetősége az ő kezében van. Sajnálatos módon ezen a héten az ENSZ fegyverzet ellenőrei megerősítették, hogy Szaddam Husszein folytatja a félrevezetés, a tagadás, az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatainak megszegésének régóta folyó gyakorlatát.

Európának nincs vitája az iraki néppel. Valójában éppen az iraki nép a jelenlegi brutális iraki rezsim elsőszámú áldozata. Célunk megőrizni a világ békéjét és biztonságát annak elérésével, hogy az iraki rezsim feladja tömegpusztító fegyvereit. Kormányaink közös felelőssége, hogy szembenézzünk ezzel a fenyegetéssel. Ennek elmulasztása felelőtlenség volna úgy saját polgárainkkal, mint a nagyvilággal szemben.

Az Egyesült Nemzetek Alapokmánya a Biztonsági Tanácsot bízta meg a nemzetközi béke és biztonság megőrzésének feladatával. A Biztonsági Tanács ennek úgy tud eleget tenni, ha hitelességének megőrzése érdekében biztosítja határozatainak teljes betartását. Nem engedhetjük meg, hogy egy diktátor rendszeresen megsértse ezeket a határozatokat. Ha határozatait nem tartják be, a Biztonsági Tanács elveszíti hitelét, és ez a világ békéjének gyengüléséhez vezet. Biztosak vagyunk abban, hogy a Biztonsági Tanács tudja mi a felelőssége.

Jose Maria Aznar spanyol,
Jose-Manuel Durao Barroso portugál,
Silvio Berlusconi olasz,
Tony Blair brit,
Medgyessy Péter magyar,
Leszek Miller lengyel,
Anders Fogh Rasmussen dán miniszterelnökök és
Václav Havel cseh köztársasági elnök