Végső szakaszban az Irak elleni katonai tervezés

Háború esetén tízszer annyi bomba és rakéta zúdulna Irakra az első két nap során, mint az 1991-es öbölháború első negyvennyolc órájában - írja a The New York Times. Az amerikai vezetés azt reméli, hogy a rendkívüli erejű és pontosságú légi csapások sokkoló hatására a gyorsan demoralizálódó iraki katonák megadják magukat vagy dezertálnak.

Az Irak elleni háború esetén a hadműveleteket bevezető légi csapások első 48 órájában 3000 nagy találati pontosságú bomba és rakéta zúdul az ellenséges célpontokra, hogy megtörjék a hadsereg harci kedvét, szétzilálják sorait, és elszigeteljék a bagdadi vezetést a külvilágtól. Ez a bomba- és rakétamennyiség a The New York Times vasárnapi számának értesülése szerint tízszer annyi lesz, mint az 1991-es öbölháború első két napjában.

A polgári áldozatok elkerülése végett sokkal nagyobb arányban alkalmazzák majd a mindenféle időjárási viszonyok között alkalmazható műholdvezérlésű bombákat, amelyekből a térségben már hétezret halmoztak fel a több mint 3000, az öbölháborúban is alkalmazott lézervezérlésű bombán kívül. Ez utóbbiak találati pontosságát kedvezőtlenül befolyásolhatja a rossz időjárás.

Az elsődleges célpontok az iraki légvédelmi és távközlési létesítmények, politikai és katonai vezetési központok, vegyi és biológiai fegyverek feltételezett célba juttató berendezései lesznek. A haditerven dolgozó Pentagon a lap szerint azt reméli, hogy a rendkívüli erejű és pontosságú légi csapások sokkoló hatására a gyorsan demoralizálódó iraki katonák megadják magukat, vagy dezertálnak, Szaddám Huszein iraki elnök rezsimje pedig gyorsan összeomolhat, ha Bagdadot elvágják az ország többi részétől. Az amerikai harci gépek által Dél-Irakban leszórt röplapok már hónapok óta dezertálásra buzdítják a katonákat.

A légi hadjáratot a Perzsa-öböl térségének számos bázisáról, illetve a repülőgép-hordozókról felszállva közel 500 támadó gép, köztük a denevérszárnyú B-2-es lopakodók hajtják végre radarzavaró és más jellegű támogató repülőgépek közreműködésével. A hadihajók mintegy 700 Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépet indítanak az iraki célpontok ellen. A légi kampányt egy hétnél is rövidebbre tervezik.

A bombázások kezdetével csaknem egy időben, legfeljebb egy-két nappal később meginduló szárazföldi műveleteket két hadosztály, valamint egy kibővített tengerészgyalogos expedíciós erő hajtja végre két irányból, Kuvaitból és Törökországból. Fontos szerepet szánnak a különleges műveleti erőknek, amelyek repülőtereket foglalnak el az ország belsejében, lehetővé téve, hogy amerikai szállító gépek kockázatos küldetésben páncélozott harcjárműveket juttassanak az iraki hadsereg védelmi vonalai mögé. A különleges erők feladata lesz a kőolajmezők villámgyors megszállása, hogy megakadályozzák felgyújtásukat.