Közösségi politika
Miután a szolgáltatások a gazdaság növekedését és az életszínvonal javulását alapvetően meghatározzák, lényeges, hogy a vállalatok és a vállalkozók akadálymentesen nyújthassanak szolgáltatásokat az Európai Unió hatalmas belső piacán. Ez azt feltételezi, hogy a szolgáltatónak csupán a szolgáltatás szakmaiságát és biztonságát garantáló, legszükségesebb követelményeknek kelljen megfelelnie.
Az európai egységesülés fontos célja volt a szolgáltatások belső piacának megteremtése. A belső piac fogalma arra utal, hogy a szolgáltatások szabályozását az EU-tagok piacain úgy kell megoldani, mintha az összes tagállami piac egyetlen ország piaca volna. A szolgáltatásnyújtás szabaddá tétele az alábbi alapszabadságok érvényesülését jelenti.
A fejezet tartalma:
A vállalkozás (letelepedés) szabadsága
Kiket illet ez a szabadság?
Szabadon vállalkozhat az EU-tagállamokban az unió minden polgára. A polgárokhoz hasonlóan szabadon vállalkozhat minden olyan gazdasági társaság, amelyet valamely tagállam jogszabályainak megfelelően alapítottak, és amelynek székhelye vagy fő telephelye az unió területén található. Társaságnak tekintendő a polgárok által létrehozott szervezetek széles köre, ám a letelepedés szabadsága csak a gazdasági tevékenységet jövedelemszerzési célból végző szervezeteket illeti meg.
Mi a vállalkozás (letelepedés) szabadságának tartalma?
A szabad vállalkozás a jogosultak részére a következő jogokat biztosítja:
1. önálló kereső tevékenység megkezdése és gyakorlása másik tagállam területén;
2. vállalkozások alapítása és irányítása másik tagállam területén;
3. leányvállalatok, ügynökségek, fióktelepek, irodák létesítése másik tagállam területén.
A gazdasági társaságokkal kapcsolatban azonban meg kell jegyeznünk: a vállalkozás szabadsága nem ad lehetőséget arra, hogy az egyik tagállam rendelkezéseinek megfelelően alakult, az ebben a tagállamban nyilvántartásba vett gazdasági társaságok eredeti státuszuk megtartásával szabadon áthelyezhessék központi igazgatásukat egy másik tagállamba.
Milyen szabályok vonatkoznak egy letelepedő szolgáltatóra?
A letelepedő szolgáltatónak meg kell felelnie mindazon követelményeknek, amelyeket a szolgáltató tevékenység végzésével kapcsolatban a fogadó ország előír.
A fogadó országok egyenlő elbánást biztosítanak a letelepedőknek. Ez elsősorban azt jelenti, hogy az egyes EU-tagállamok nem tartanak fenn olyan rendelkezéseket, amelyek a másik tagállamból érkező szolgáltatóra többletterhet rónak a saját állampolgáraikhoz képest. A fogadó ország így a letelepedőktől ugyanazoknak a szabályoknak a tiszteletben tartását követelheti csak meg, mint amelyek a saját szolgáltatóira vonatkoznak.
A letelepedők sokszor így is nehezen tudnának megfelelni a fogadó ország szabályainak, ezért az egyenlő elbánáson túl az unió tagállamaiban olyan szabályok is érvényesülnek, amelyek tovább könnyítik a szolgáltatások nyújtását. Így például az EU-tagországok általában elismerik a másik tagállamban szerzett diplomákat, szakképesítéseket, illetve az elismerés feltételeként adaptációs időszakot vagy alkalmassági vizsgát írnak elő, ha a képzésben lényegi különbségek vannak. Elfogadják a szolgáltató országa által kiadott erkölcsi bizonyítványt vagy okmányokat - például igazolást arról, hogy a vállalat ellen nem indult csődeljárás.
A szolgáltatások szabadsága
Kiket illet ez a szabadság?
A szolgáltatások szabadsága a gazdaság minden olyan szereplőjét megilleti, aki/amely az Európai Unió valamely tagállamában szolgáltatást nyújt - így különösen azokat, akik ipari, kereskedelmi, szakipari és szabadfoglalkozású tevékenységeket végeznek. Megilleti továbbá azokat a személyeket, akik más tagállam szolgáltatóinak szolgáltatásait kívánják igénybe venni.
Mi a szolgáltatások szabadságának tartalma?
1. Az unió tagállamában lakóhellyel, székhellyel rendelkező személy szolgáltatást nyújthat egy másik tagállamban honos személynek úgy, hogy a tevékenységét továbbra is a saját országában folytatja, vagy csak időlegesen jelenik meg a fogadó országban, ott tehát tartósan nem telepszik le. Letelepedés nélkül történik a szolgáltatásnyújtás például akkor, ha egy francia biztosító közvetlenül magyar ügyfelekkel köt biztosítási szerződést, vagy egy magyar zongorahangoló néhány napra Ausztriába utazik egy hangszer felhangolására.
2. Azokat, akik más tagállam szolgáltatóinak szolgáltatásait akarják igénybe venni, nem lehet korlátozni a szolgáltatás igénybe vételében. Így például nem akadályozható, hogy egy személy külföldön részesüljön orvosi ellátásban, jogi vagy pénzügyi szolgáltatásokat vegyen igénybe, múzeumokat látogasson stb.A határon átnyúló szolgáltatásnyújtás így többféleképpen is megvalósulhat: a szolgáltató időleges átutazásával, a szolgáltatást igénybe vevő átutazásával, vagy egyszerűen olyan eszköz használatával, amely lehetővé teszi a közvetlen szolgáltatásnyújtást (például interneten keresztül, műholdas közvetítéssel).
Mi a teendő, ha valaki közvetlenül kíván határon átívelő szolgáltatást nyújtani?
Ha valaki letelepedés nélkül kíván szolgáltatást nyújtani, és ezért ideiglenesen másik EU-tagállamba utazik, akkor az akadálymentes szolgáltatásnyújtást csak az egyenlő elbánáson túlmenő szabályozás biztosíthatja. Ilyenkor ugyanis a szolgáltatónak először a saját országa által meghatározott követelményeknek kell megfelelnie, így az általa már teljesített előírásoknak (például engedélyek beszerzése) való újbóli megfelelést a fogadó ország nem írhatja elő. Ez túlságosan nagy terhet róna a szolgáltatóra. A fogadó országok ezért elismerik a szolgáltató országában már teljesített követelményeket, és ezeken felül csak akkor érvényesítik saját szabályozásukat, ha ez a szolgáltatási tevékenység megfelelő gyakorlása érdekében (például fogyasztóvédelmi okokból), vagy más általános érdek (például közerkölcs védelme) érvényre juttatása miatt feltétlenül szükséges.
Ha a szolgáltatásban részesülő utazik másik országba szolgáltatások igénybevételéhez, akkor a saját országának jogi védelmét elveszíti, és a szolgáltatás helye szerinti szabályok vonatkoznak rá.
Mikor nem gyakorolható a vállalkozás és a szolgáltatásnyújtás szabadsága?
A letelepedés és a szolgáltatásnyújtás olyan alapszabadságok, amelyek csak rendkívül szűk körben korlátozhatók. A külföldi szolgáltatók kizárhatók például a közhatalommal kapcsolatos szolgáltatások gyakorlásából. Az EU-tagállamok korlátozhatják továbbá a szabadságjogok érvényesülését a közrendre, a közbiztonságra vagy a közegészségügyre való hivatkozással.
Milyen egyéb előnyöket biztosít a szolgáltatások uniós szabályozása?
A pénzügyi (hitelintézeti, tőkepiaci, biztosítási) szolgáltatások területe rendkívül átfogóan szabályozott az Európai Unióban. Mivel a pénzügyi szektor megfelelő működése az országok gazdasági stabilitásának fontos tényezője, a pénzügyi szolgáltatások uniós szabályozásának jelentős része a pénzügyi szolgáltató megbízható, kiegyensúlyozott működését garantálja. A szabályok másik része közvetlen fogyasztóvédelmi előírásokat tartalmaz (magas szinten szabályozott például a befektetők védelme).
Átmeneti mentesség
A csatlakozási tárgyalások eredményeként Magyarország átmeneti időre az uniós szabályoktól eltérően rendezheti a befektetés-védelem és a szövetkezeti hitelintézetek indulótőke -követelményének kérdését. Az unió jelenlegi tagállamaiban a befektetett pénzösszegek a befektetési szolgáltatók felszámolása esetén 20 ezer euróig (kb. 4,7 millió forintig) biztosítva vannak, míg Magyarországon mindössze egymillió forint a biztosítás minimális összege, amely csak 2008-tól éri majd el az EU-szintet. A szövetkezeti hitelintézetek fennmaradása érdekében a csatlakozáskor már működő szövetkezetek az uniós szintnél alacsonyabb induló tőkével működhetnek egészen 2008-ig.