A NATO állandó tanácsa a nap folyamán többször elhalasztotta az esetleges iraki háborúval kapcsolatos ülését, végül összeültek a nagykövetek, de csak azért, hogy szerda délelőttre tűzzenek ki újabb összejövetelt.
A keddi nap a szövetség brüsszeli székhelyén egész napos intenzív és sokoldalú tanácskozásokkal, a 19 ország nagykövetei kormányaikkal való egyeztetéseivel telt el. Az iraki válsággal kapcsolatban tervezett katonai készenléti intézkedések meghozását e pillanatban három ország - Franciaország, Németország és Belgium - kormánya makacsul ellenzi, a többi 16 ország, köztük Magyarország viszont arra törekszik, hogy a szövetség valamilyen kompromisszummal lépjen ki a határozatképtelenségből, amely az egész világ előtt egyre inkább komoly válság jellegét ölti.
Az ellenzők elvben nem vonják kétségbe a tervezett intézkedések indokoltságát, de azt kívánják, hogy a NATO ne határozzon el semmit, amíg látszik remény a válság diplomáciai megoldására, Irak békés leszerelésére.
A többség viszont az Egyesült Államokkal az élen sürgeti, hogy a szövetség egysége álljon helyre és legalább az iraki szomszédság miatt biztonságát féltő török szövetséges kéréseit teljesítsék. A NATO-ban csak a tagok teljes egyetértésével lehet döntést hozni, emiatt állt be három szövetséges vétója miatt a holtpont.
Az újabb ülés szerda délelőttre való kitűzése arra mutat, hogy az ellenzők nem tudták elérni a vita tartósabb elnapolását, s lázasan folyik egy áthidaló kompromisszum keresése.