NATO: nincs döntés a háborúról

A NATO állandó tanácsa hétfőn délután sem jutott döntésre Törökország védelmével kapcsolatban és az Irak elleni háború ügyében sem. Belgium, Franciaország és Németország továbbra is ellenzi, hogy a NATO háborút indítson Irak ellen. Robertson NATO-főtitkár szerint komoly problémák merültek fel az iraki kérdés kapcsán a szövetségen belül.

A NATO állandó tanácsa hétfőn délután sem jutott döntésre az iraki válság miatti katonai készenléti intézkedések megindítását illetően, és kedden délelőtt újabb ülést tart. A délutáni ülést már Törökország kérésére tartották a NATO brüsszeli székhelyén, miután Ankara a washingtoni szerződés 4. cikke alapján kezdeményezte a tanács összehívását a területét és biztonságát fenyegető külső veszélyre hivatkozva. A mintegy másfél órás ülés után Lord Robertson NATO-főtitkár kijelentette, hogy "komoly problémánk van, amit meg kell oldani". A tanács ezért kedden és esetleg a következő napokban is folyamatosan ülésezik.

A főtitkár az Egyesült Államok által kezdeményezett katonai készenléti intézkedésekről folyó több hetes meddő vita után múlt csütörtökön megpróbálta azzal nyomás alá helyezni az intézkedések elrendelését ellenző három országot - Belgiumot, Franciaországot és Németországot - hogy előterjesztette határozati javaslatként az intézkedések tervét és csendes eljárást hirdetett ki. Ha hétfő reggelig a 19 tagország egyike sem jelent be ellenvéleményt, a határozat automatikusan életbe lépett volna. A három ország azonban kitartott ama véleménye mellett, hogy még nem merültek ki a békés megoldás lehetőségei, így ó a NATO-nak sem szabad olyan lépést tennie, amely már a háború elkerülhetetlenségét jelzi. Mivel a NATO-ban minden határozatot csak teljes egyhangúsággal lehet meghozni, a döntés meghiúsult.

A főtitkár szerint a 19 szövetséges között nincs nézetkülönbség abban, hogy Törökországnak adott esetben segítségére kell sietni, csak az időzítést tartják hárman korainak. A csendes eljárás sikertelensége után megfigyelők szerint most a folyamatos ülésezés módszere következik, a többség a főtitkár vezetésével ezzel próbálja nyomás alatt tartani a három ellenző országot. Addig akarnak folyamatosan ülésezni, amíg a három ország fel nem adja ellenállását.

Párizsban eközben Franciaország, Németország és Oroszország vezetői a jelek szerint egyetértésre jutottak egy újabb diplomáciai kezdeményezést illetően, így erősen kétséges, hogy a NATO-tanács maratoni brüsszeli ülésezése mikor hoz eredményt. A történtek láttán számos nemzetközi megfigyelő máris a szövetség súlyos válságát emlegeti a határozatképtelenség miatt.

Franciaország, Oroszország és Németország ugyanis a háború helyett fokozni akarja az iraki fegyverzetellenőrzést, mind az ellenőrök száma, mind a műszaki lehetőségek tekintetében, minden lehetséges békés eszközzel - jelentette be hétfőn Párizsban Jacques Chirac francia elnök.

Chirac, miután tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel,újságíróknak felolvasta a három ország közös közleményét. (Putyin vasárnap tárgyalt Gerhard Schröder német kancellárral.) E szerint a három ország az iraki fegyverzetellenőrzés "folytatását szeretné, valamint azt, hogy növeljék az ellenőrök száma, javítsák a műszaki lehetőségeket és az ellenőrökkel való kapcsolattartást. Oroszországnak, Németországnak és Franciaországnak határozott kívánsága, hogy minden lehetséges eszközzel, békésen hajtsák végre Irak leszerelését" - mondta Chirac a közleményt olvasva.

Guy Verhofstadt belga miniszterelnök hétfőn szintén a háború ellen foglalt állást. Kijelentette, hogy Törökország számíthat Belgium segítségére, ha támadás éri, de az iraki válságban egyelőre nem merültek ki a diplomáciai rendezés lehetőségei, Belgium ezért ellenzi a katonai készenléti intézkedések megindítását a NATO-ban.

A belga kormányfő szerint még mindig látszik lehetőség a cél elérésére, Irak lefegyverzésére anélkül, hogy erőszakhoz kellene folyamodni. Belgium várja az ENSZ fegyverzetellenőreinek újabb jelentését, ami pénteken esedékes. "Belgium ezért ellenezte ma reggel Franciaországgal és Németországgal együtt egy olyan határozat meghozását a NATO-ban, amely végül is azt jelentené, hogy kezdünk felkészülni a háborúra. Törökország és az Egyesült Államok is számíthat adott esetben Belgium szövetségesi hűségére - mondta Verhofstadt.

Eközben Irak is engedékenyebbnek tűnik az utóbbi napokban a külföldi ellenőrökkel szemben. Mohamed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója közölte: Irak egyebek között beleegyezett tudósai kikérdezésébe, valamint a felderítő átrepülésekbe, "de ennél is aktívabb és gyorsabb együttműködésre van szükség" - mondta el-Baradei. A NAÜ főigazgatója újra hangsúlyozta, hogy "óvatosan derűlátó", s az ENSZ-ellenőröknek további időt kell biztosítani munkájukhoz.