Előzőleg az elnökség részéről olyan bejelentések is elhangzottak, amelyek szerint legalábbis a 2004-es csatlakozásra készülő tíz ország is meghívást kap a hétfői csúcsra. A tagállamok közötti nézetkülönbségek miatt azonban ez az elképzelés gyorsan lekerült a napirendről.
Brüsszeli diplomáciai források pénteken az MTI-nek azt mondták, hogy a tagjelöltek hétfői részvételét ugyanazok a tagállamok támogatták volna, amelyek csatlakoztak nyolc európai országnak az iraki válság ügyében transzatlanti egységet szorgalmazó felhívásához (Nagy-Britannia, Spanyolország, Olaszország, Portugália és Dánia). A leghatározottabban Németország és Franciaország ellenezte az elképzelést.
Az Európai Bizottság a maga részéről nem kívánt állást foglalni ebben a kérdésben. Günter Verheugen bővítési biztos szóvivője pénteken arra az eljárási szabályra hivatkozott, amely szerint a majdani tagországok a csatlakozási szerződés aláírását követően vehetnek részt - egyelőre megfigyelőként - az uniós intézmények munkájában, ide értve az Európai Tanács értekezleteit is. Valamennyi korábbi bővítés esetében ezt a szabályt alkalmazták, s Verheugen is ezt tartja irányadónak a mostani esetben. Ettől eltekintve azonban a csúcs előkészítése és megszervezése teljes mértékben a soros elnökség hatásköre, így ezekről a bizottság nem kíván véleményt nyilvánítani - mondta a szóvivő.
Az idézett források szerint végül az elnökség is ugyanerre az elvre hivatkozva döntött az utólagos tájékoztatásról. A majdani tagországoktól ezzel együtt is elvárják, hogy csatlakozzanak ahhoz a - remélhetően létrejövő - közös állásponthoz, amelynek kialakítása a hétfői csúcs legfontosabb, végső soron az egyetlen célja. Ez azonban nem kész tények passzív elfogadását jelentené, mert az unió arra is számít, hogy a 13 ország önálló véleményekkel és állásfoglalásokkal járul hozzá a válság megoldására irányuló erőfeszítésekhez - mondták az illetékesek.