Még mindig süket az EU-vonal

A Külügyminisztérium által működtetett uniós tájékoztató vonalat továbbra sem lehet elérni, a parlamentben működő információs irodában ugyanakkor keddtől már nemcsak angolul, hanem magyarul is kaphatnak tájékoztatást az érdeklődők. Emellett az ország szinte minden megyéjében működnek információs pontok, amelyeket azonban eddig főleg csak diákok kerestek fel. A BAZ megyei irodának 2001 februárja óta mindössze 440 ember tett fel konkrét kérdést az EU-val kapcsolatban.

A lakosság uniós tájékoztatásáért elsősorban az Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány felel, amely az elmúlt hetekben minden hazai háztartásba levelet küldött. A küldemény egy válaszlevelet is tartalmaz, amelyben mindenki bejelölheti, hogy melyik az a három téma, amelyről bővebb tájékoztatást kíván kapni. A közalapítványnál egyelőre nem adtak tájékoztatást arról, hogy hány válaszlevél érkezett és hogy mely témák érdeklik leginkább az embereket.

Hétfőn a nap folyamán több alkalommal - mintegy 15-ször - megpróbáltuk felhívni a Külügyminisztérium által létrehozott uniós tájékoztató vonalat is. A 80/38-2004-es ingyenesen hívható számon azonban csak egy gépi hang válaszolt, amely közölte, hogy fogadták hívásunkat. A telefont végül többperces várakozás után sem vette fel senki.

Uniós tájékoztatás magyar nyelven is

Az Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány és a Külügyminisztérium információs vonala mellett szintén a tájékoztatást szolgálja a parlamenti információs iroda, amelyet az Európai Parlament elnöke, Pat Cox és Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke nyitott meg január 30-án. Az akkor tartott sajtótájékoztatón Szili elmondta, az iroda létrehozásával többek között az volt a céljuk, hogy az EU-val kapcsolatos tévhiteket eloszlassák és minden érdeklődő pontos információkat kaphasson.

Az irodában eddig mindössze egy - angolul beszélő - munkatárs dolgozott, keddtől azonban már foglalkoztatnak egy magyar gyakornokot is. Az iroda munkatársa az [origo]-nak elmondta, hetente 20-25 diák keresi fel az irodát, akik elsősorban továbbtanulási lehetőségek és állások iránt érdeklődtek. A munkatárs hozzátette, magyar nyelven beszélő munkatársra már csak azért is szükség volt, mert az iroda elsősorban a hazai médiával kíván kapcsolatokat kiépíteni, eddig azonban még egy magyar nyelvű meghívót vagy sajtóanyagot sem tudtak készíteni.

A fenti lehetőségek mellett az EU iránt érdeklődők felkereshetik a szinte minden megyében működő Európai Információs Pontokat is. Ezeket a néhány munkatárssal üzemelő irodákat a Külügyminisztérium hozta létre. Az [origo] megkeresett néhány információs pontot, ahol kérdésünkre elmondták, az utóbbi hetekben valamivel megnőtt az érdeklődők száma.

Van, aki csak panaszkodni akar

A 2000 decembere óta működő Pest Megyei Európai Információs Pont munkatársa elmondta, az utóbbi hetekben egyre többen keresték meg az irodát. Míg korábban naponta egy-két ember fordult hozzájuk, addig ma már előfordul, hogy tízen is megkeresik őket. Emellett vannak olyanok is, akik nem személyesen, hanem telefonon és e-mailen keresik meg az irodát.

Legtöbbször diákok fordulnak az információs ponthoz, de a Pest megyei önkormányzatok munkatársai is rendszeresen megkeresik az irodát. A munkatárs elmondta, amikor a sajtó felkapta a máktermesztéssel, a disznóvágásokkal és a sertések etetésével kapcsolatos uniós szabályokat, akkor őket is sokan keresték meg ezekre vonatkozó kérdésekkel. Ezek mellett érkeztek kérdések az uniós országokban található boltok nyitva tartásával vagy éppen az állampolgársággal kapcsolatban is. Előfordul azonban olyan érdeklődő is, aki nem kérdést tesz fel, hanem csupán a véleményét, az EU-val kapcsolatos bírálatait fogalmazza meg. Az iroda munkatársa elmondta, ilyen esetekben sem a meggyőzést, hanem a tájékoztatást tartják feladatuknak.

A növekvő megkeresések egyben azt is jelentik, hogy az iroda egyre nehezebben tudja ellátni feladatait. Az információs pontnál ugyanis mindössze 2 munkatárs és egy gyakornok dolgozik. Ráadásul a kérdések megválaszolása mellett különböző rendezvények szervezését is nekik kell ellátniuk.

Két év alatt 440-en érdeklődtek

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Európai Információs Pont 2001 februárja óta működik, és eddig 440 regisztrált érdeklődőjük akadt. Ők voltak azok, akik konkrét kérdéssel fordultak az irodához. Az információs pont munkatársa elmondta, átlagosan öt-hét ember fordul hozzájuk naponta, és további ketten-hárman keresik meg őket e-mailen, illetve telefonon. Az uniós népszavazáshoz való közelség miatt nem növekedett meg az iroda forgalma, bár a munkatárs elmondása szerint az utóbbi hetekben valamivel több rendezvényre hívják őket, mint korábban.

Az érdeklődők között leggyakrabban itt is diákokat találni, de mellettük vállalkozók és pedagógusok is megkeresik időnként a három munkatárs által működtetett információs pontot. A munkatárs szerint ugyanakkor az "utca emberei" nem szokták felkeresni őket, és így nem kapnak hétköznapi kérdéseket sem. Eddig többek között olyan szakmai témákban fordultak hozzájuk, mint a hulladékhasznosítás, a regionális politika és a bevándorlás problémaköre. A kérdésekre rendszerint három munkanapon belül kapnak választ az érdeklődők.

Egy munkatárs várja az uniós kérdéseket

Az ország fejlettebb térségének számító Győr-Moson-Sopron megyében csak 2002 áprilisa óta működik az információs pont. Az irodában mindössze egy munkatárs foglalkozik a beérkezett kérdésekkel, egy másik alkalmazott pedig a rendezvények szervezéséért felel. Az ügyfélszolgálati munkatárs elmondása szerint kezdetben kifejezetten kevesen fordultak hozzájuk, de az utóbbi időben már hetente harmincan-negyvenen is megkeresik őket.

Elsősorban ösztöndíjak iránt érdeklődő fiatalok fordulnak az irodához, de egyre több az uniós feltételekről kérdező vállalkozó is. Emellett akadnak olyan magánemberek is, akik arról szeretnének többet megtudni, hogy képzettségüknek megfelelően milyen helyzet vár rájuk az Unióban. Az iroda munkatársa elmondta, uniós bírálatokkal egyelőre nem találkozott munkája során, bár előfordult, hogy egy gimnazista diák azért fordult hozzájuk, hogy információt gyűjtsön arról, miért nem lenne szabad belépni az EU-ba.