A francia elnök hétfő este Brüsszelben élesen elmarasztalta az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó kelet-és közép-európai volt kommunista országokat, amiért az Egyesült Államok pártjára álltak az iraki válságban.
Jacques Chirac, aki az iraki válsággal kapcsolatos új, közös EU-állásfoglalás jóváhagyása után nyilatkozott, úgy vélte, hogy Lengyelország, Csehország és Magyarország, illetve a vilniusi tízek csoportja meglehetősen felelőtlenül viselkedtek a kérdésben, nem törődve az amerikai álláspont mögé való sietős felzárkózás veszélyeivel. Mindnyájan "nagy lehetőséget szalasztottak el a hallgatásra" - jegyezte meg némi iróniával.
A már NATO-tag és 2004-ben várhatóan EU-taggá váló Lengyelország, Magyarország és Csehország vezetői brit, spanyol, olasz, dán és portugál partnereikkel együtt írtak alá az amerikai kormánnyal szolidaritást vállaló nyílt levelet. A NATO-tagjelölt vilniusi tízek ugyancsak közös levélben támogatták az amerikai pozíciót az iraki válság ügyében. A tízek közül öten (a három balti állam, valamint Szlovénia és Szlovákia) szintén 2004-ben léphet be az EU-ba, míg Románia és Bulgária 2007 táján. Chirac szerint ezek az országok lépésükkel azt kockáztatták, hogy maguk ellen hangolják a tizenötök közvéleményét.
Az EU bizottságának külügyi biztosa kedden a levelet aláíró EU-tagjelölt országok védelmére kelt. Chris Patten, aki éppen kedden találkozik a tagjelölt országok képviselőivel, a BBC rádiónak reggel azt mondta: Jacques Chirac francia elnöknek "megvan a maga stílusa", és időnként "meglehetősen színesen használja a francia nyelvet". Nagyon fontos azonban tudatni a tagjelöltekkel, hogy az EU nem a Varsói Szerződés. Az unió nemcsak gazdasági, hanem politikai szervezet is, és Magyarországnak, Lengyelországnak, a Cseh Köztársaságnak és a többieknek ugyanannyi joguk van véleményük kifejtésére, mint bárki másnak - mondta a brit EU-biztos.