Juhász Endre EU-mumus lesz a kormányban

A tervezett májusi kinevezés után Juhász Endrének, a kormány EU-ügyekben illetékes miniszterének elsősorban kollégáit kell sürgetnie, hogy a minisztériumok hozzák be a lemaradást a felkészülésben. Így amit főtárgyalóként az EU-nak beígért a csatlakozási tárgyalásokon, most neki is kell végrehajtatnia.

Medgyessy Péter miniszterelnök hétfőn jelentette be, hogy májusban európai uniós ügyekért felelős tárca nélküli miniszternek nevezi ki Juhász Endre nagykövetet, a csatlakozási tárgyalások vezetőjét. Az Unióval a mostani rendszerben több helyen is foglalkoznak a kormányapparátuson belül, és Juhász kinevezésével ez a széttagoltság várhatóan nem változik. A miniszter elsősorban koordinálni fog: az ő feladata lesz ellenőrizni, mit tesznek a minisztériumok azon vállalások teljesítéséért, melyekben az általa vezetett tárgyalásokon állapodott meg Magyarország az Unióval.

Az integráció sikerének egyik kulcskérdése, hogy a tárcák képesek lesznek-e gyorsan és hatékonyan együttműködni az Unióval. Baráth Etele, a Nemzeti Fejlesztési Tervért felelős államtitkár szerint sokszor három órán belül kell választ adni Brüsszelnek fontos kérdésekben, és már most több tízezer oldalas brüsszeli anyagokat kell feldolgozniuk a magyar hivatalnokoknak. Ugyanakkor fel kell készülni arra is, hogy a minisztériumoknál most készülő anyagok mintegy 40 százalékát Brüsszelbe is el kell majd küldeni, az uniós szabványoknak megfelelő formában. Ezekre a feladatokra a felkészülés vontatottan halad, az Unió már többször kritizálta az intézményi felkészülés lassúsága miatt Magyarországot, így komoly késedelmet kell behozni. A tárcáknál felelősöket kell kinevezni, akik sürgős ügyekben dönthetnek, és a mostani nehézkes, sok esetben 30 napos reagálási időt mindenképpen le kell rövidíteni. Nyelveket tökéletesen tudó, az EU-jogban jártas új munkatársakat kell felvenniük a minisztériumoknak. A csatlakozás befejezésével várhatóan ez a jobban fizetett és fiatalabb apparátus veszi majd át a minisztériumok dolgozószobáit. Ez nem lesz egyszerű átalakítás. Az egyes miniszterek önállóan döntenek tárcájuk munkatársairól, elvben kívülről ezt sem a miniszterelnök, sem Juhász Endre nem befolyásolhatja majd.

Juhásznak fel kellene pörgetnie az eseményeket. Hivatalosan azonban nem lehet a tárcák mumusa a miniszternek készülő főtárgyaló, mert a magyar kormányzati struktúra szerint az egyes miniszterek a legtöbb kérdésben egyedül dönthetnek. Ezért Juhásznak hivatalosan csak koordinátori funkciója lesz (Kovács László külügyminiszter, Medgyessy Péter miniszterelnök és az új kancelláriaminiszter, Kiss Péter is ezt a szót használta az új funkció leírásakor) és nem kötelezheti semmire a minisztereket. Ennek ellenére kormányzati felügyelőként kell a belső intézkedéseket összehangolnia és ellenőriznie. Ennek hivatalos formáját még nem találták ki.

Egy terv szerint létrehoznának egy tárcaközi egyeztető bizottságot, mely intézményesítené Juhász koordinációs munkáját. Az EU által leginkább támogatott területeken lesz a legfontosabb a gyors szerkezetátalakítás: a regionális fejlesztés, az agrárügyek, az infrastruktúra és a szociálpolitika tartozik ezek közé. Így az ezekkel foglalkozó minisztériumoknak lesz a legtöbb egyeztetnivalójuk Juhásszal. Van köztük két SZDSZ-es minisztérium is: a gazdasági és az informatikai. Így fontos lenne, hogy a kisebbik koalíciós párt is elfogadja Juhász Endre miniszterségét. Erről nincs komoly vita az MSZP és az SZDSZ között, az SZDSZ-frakciónál a kormányátalakítás miatt látogatást tett a miniszterelnök, és elfogadtatta a párt képviselőivel Juhász kinevezését. Ugyanakkor az SZDSZ integrációs ügyekért felelős politikusa, Szent-Iványi István elégedetlen az új funkcióval, és inkább teljes értékű minsztériumot szervezne az EU ügyek köré. Azt is kritizálja, hogy egyetlen szabad demokrata politikus sem kapott EU-ügyekben kormányzati funkciót.

Az új miniszteri poszt létrehozása szorosan összefügg Kiss Elemér kancelláriaminiszter lemondásával. A múlt hét végéig általa vezetett Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozik ugyanis két fontos államtitkárság, melyek az EU-csatlakozás szervezésével foglalkoznak: a Nagy Sándor vezette területfejlesztési, illetve a Baráth Etele vezette Nemzeti Fejlesztési Tervet készítő és EU-pénzügyi alapokkal foglalkozó államtitkárságok. Amikor Kiss Péter elfogadta a kancelláriaminiszterséget, jelezte Medgyessynek, hogy szeretné, ha tehermentesítenék a Miniszterelnöki Hivatalt. A Népszabadság információi szerint Medgyessy ezért döntött úgy, hogy a két EU-val foglalkozó államtitkárságot kiszedi a MeH-ből, és egy új tárca nélküli miniszter alá rendeli. Baráth Etele úgy tudja, hogy Kiss Péter maga javasolta ezt, kijelentve, nem akar integrációs ügyekkel foglalkozni.

Egy új funkció felállításának terve már korábban megfogalmazódott. Kiss Péter kinevezéséig azonban nem dőlt el, hogy a MeH-ben kineveznek egy új államtitkárt (esetleg címzetes államtitkárt, hogy különleges helyzetét tisztségében is jelezzék), vagy pedig tárca nélküli miniszter foglalkozzon-e az üggyel. Az SZDSZ-es Szent-Iványi István decemberben egy harmadik megoldást javasolt, szerinte önálló Európa-ügyi minisztériumot kellene felállítani. Ezt a szocialisták elutasítják. A fideszes Németh Zsolt szerint pedig a Külügyminisztériumnak kellene összefognia az integrációs ügyeket.

Juhász Endre tárca nélküli miniszterként nem kap komoly apparátust, várhatóan körülbelül egy tucat embere lesz. Teljes jogú miniszter lesz, de a Miniszterelnöki Hivatal eszközeit fogja használni. A két MeH-államtitkárság, amely a felügyelete alá kerül, szintén marad a Miniszterelnöki Hivatal irodáiban. Nagy Sándor és Baráth Etele is azt mondták az [origo]-nak, hogy munkájuk nem sokat változik majd az új szervezeti rendszerben, de talán több figyelmet kapnak majd, mint amikor a kancelláriaminiszter alá tartoztak.

A külügyminiszter és a miniszterelnök is megerősítette, hogy az új tárca nélküli miniszter kinevezése nem érinti a Külügyminisztériumban lévő integrációs államtitkárságot. Tóth Tamás külügyi szóvivő az [origo]-nak azt mondta, hogy Brüsszellel továbbra is ők tartják majd a kapcsolatot, az első számú kommunikációs csatorna az EU és a magyar kormány között a Külügyben működő államtitkárság marad. Juhásznak pedig a belső szervezés lesz a feladata, a tárcák közti egyeztetéssel foglalkozik majd. Az még nem dőlt el, hogy a 2004 májusában várható csatlakozással változik-e helyzet, és szükség lesz-e erre a munkamegosztásra. Van olyan szocialista EU-ügyekkel foglalkozó politikus, aki szerint meg kellene szüntetni a csatlakozás után a kettősséget, de az erről szóló döntés még nincs napirenden.

Az egyes tárcáknál is megmaradnak a csatlakozási programokért felelős irodák, Juhász Endre és munkatársai nem veszik át feladataikat, hanem ellenőrzik és összehangolják munkájukat.

Magyari Péter