Schröder kérdésre válaszolva megerősítette, hogy Berlin -valamint a francia és az orosz diplomácia - megítélése szerint a jelen pillanatban nincs szükség újabb határozatra az ENSZ Biztonsági Tanácsában Irak ügyében. Berlusconi kívánatosnak, de nem feltétlenül szükségesnek nevezte az újabb határozatot.
A német politikus nem volt hajlandó spekulációkba bocsátkozni az amerikai-brit-spanyol határozattervezet módosításáról szóló hírekkel kapcsolatban, mondván, hogy nem ismeri a módosítás szövegét.
A kétnaposra tervezett brémai német-olasz konzultációkat egy napra rövidítették le, s a résztvevők köre is szűkült. Eredetileg a külügy- és a belügyminiszterek is találkoztak volna, de Joschka Fischer, a német diplomácia vezetője New Yorkba, az ENSZ BT döntő fontosságúnak ítélt ülésére utazott, s a belügyminiszterek találkozója is elmaradt.
Az iraki kérdésben Olaszország az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Spanyolország irányvonalát támogatja, bár egyes német elemzők szerint Berlusconi az olasz belpolitikai hangulat hatására kezd némi távolságot tartani Washingtonnal szemben.
Berlusconi néhány héttel ezelőtt aláírta azt a levelet, amelyet széles körben az amerikai álláspont támogatásaként értelmeznek. A felhívást Berlusconin kívül még hat európai ország - köztük Magyarország - miniszterelnöke látta el kézjegyével. A nyolcadik aláíró Václav Havel volt, aki időközben távozott a cseh elnöki posztról.
A csütörtök esti sajtóértekezleten Schröder Németország támogatásáról biztosította azt az olasz törekvést, hogy az európai intézmények jövőjével és az uniós alkotmány kidolgozásával foglalkozó konvent az év közepére fejezze be munkáját, s a javaslatokról dönteni hivatott kormányközi konferencia az év második felében, már az olasz EU-elnökség ideje alatt ülésezzen.