Minden uniós vezető aláírta a bővítési szerződést

Befejeződött az Európai Unió bővítéséről szóló szerződés aláírása Athénban. Az ünnepségen minden tagállam és jelölt vezetője három perces beszédet mondott, majd aláírta a szerződést. A magyar delegáció képviselői, Medgyessy Péter miniszterelnök és Kovács László külügyminiszter délután háromnegyed négykor írta alá Magyarország nevében az Európai Unió bővítéséről és ezzel Magyarország csatlakozásáról szóló dokumentumot.

Forrás: MTI

Kosztasz Szimitisz görög miniszterelnök az uniós bővítést szentesítő aláírási ceremóniát megnyitó beszédében kijelentette: megszüntetjük Európa kettéosztottságát. Szimitisz úgy vélte, hogy az EU tagállamainak meg kell őrizniük az ősi európai értékeket, a demokrácia értékeit. Hozzátette ugyanakkor, hogy a tíz új tagállam csatlakozása új kötelezettségeket is jelent Európának. Ne pihenjünk babérjainkon, haladjunk tovább és érjünk el fejlődést - fogalmazott - mondta a görög elnök. Szimitisz beszédében felszólította az EU tagjait, hogy adjanak valódi és lényeges tartalmat az Uniónak. Nagyobb szociális összetartást és igazságosságot kell elérni - vélekedett. Békés és szolidáris jövőt akarunk - mondta Szimitisz.

Guy Verhofstadt belga miniszterelnök történelmi lehetősegnek minősítette a bővítést, ugyanakkor az iraki háború kapcsán az Unión belül kialakult ellentétekről azt mondta, az EU-nak konszenzusra kell jutni a közös politikáról.

Vladimir Spidla cseh miniszterelnök az EU gazdasági és piaci jelentőségét emelte ki. Mint mondta: hatalmas gazdasági lehetőség az Unió bővítése. Spidla úgy vélte, hogy az EU érdekes kulturális közösséget alkot majd, ugyanakkor kijelentette, hogy az Unió lehetőséget nyújt majd a tagországoknak arra is, hogy megőrízzék saját nemzeti kultúrájukat.

Anders Fogh Rasmussen dán miniszterelnök angolul elmondott beszédében megköszönte a tagállamok kemény munkáját, amelyet a bővítési folyamat során fejtettek ki. Rasmussen megemlékezett az európai forradalmakról is. A dán miniszterelnök elsőként említette az 1956-os magyar szabadságharcot. Mint mondta: ezek is hozzájárultak Európa egységének megteremtéséhez.

Gerhard Schröder német kancellár úgy vélte, Európa államai hálásak lehetnek a sorsnak, hogy megvalósult a kontinens egyesítése. Megértük, hogy Németország megosztottsága után véget vetettünk Európa megosztottságának is - vélekedett. Schröder azt mondta, hogy az EU nem csak egy hatalmas közös piacot, gazdasági egységet jelent, hanem társadalmi és kulturális cserét, melyben mindenki részt vesz.

Arnold Ruutel észt miniszterelnök kijelentette: a bővítés stabilitást és fejlődést hoz majd. Ruutel szerint a bővítéssel nem csak Észtország tér vissza Európába, hanem Európa is visszatér Észtországba. Az észt miniszterelnök fontosnak nevezte a nemzeti hagyományok megőrzését is.

Forrás: MTI

Tony Blair brit miniszterelnök szerint az új tagok osztoznak majd azokban az emberi értékekben, amelyeket Európa képvisel. Legfontosabb értékeink a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok - vélekedett Blair. A brit miniszterelnök úgy vélte, hogy az EU-nak példát kell mutatni a világnak. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy vannak még olyan európai országok, amelyek most kimaradtak a bővítésből, de hamarosan az Unió tagjai lesznek.

José Mária Aznar spanyol miniszterelnök gratulált az EU új tagjainak. Aznar fontosnak nevezte Európa egyesítése szempontjából, hogy a tagjelölt országok véget vetettek a totalitárius rendszereknek. Az új Európa jobb Európa lesz - mondta. Aznar ugyanakkor úgy vélte, hogy a bővítési folyamat még nem ért véget.

Jacques Chirac francia elnök szerint a bővítéssel Európa átalakul, ugyanakkor azt mondta, hogy a mostani bővítés még csak a kezdet Európa egyesítésében. Kijelentette: Európa a bővítés után kialakulú sokféleségtől gazdagodik majd. Chirac úgy vélte, hogy a bővítési folyamat akkor lesz sikeres, ha az EU megragadja a történelmi lehetőséget és megreformálja az EU-t. Folytatni kell az építkezést - mondta.

Bertie Ahern ír miniszterelnök csodálatát fejezte ki a tagjelöltek felkészültsége kapcsán. Az ír miniszterelnök megemlékezett arról is, hogy a bővítést Bulgária és Románia közeljövőben történő csatlakozásával lehet teljesebbé tenni. 2004 első félévében, az új tagállamok csatlakozásakor Írország lesz az Unió soros elnöke.

Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök fontosnak nevezte, hogy Európa meghatározó tényező legyen a világban és partnere legyen az Egyesült Államoknak. Berlusconi kijelentette: az EU-nak határozottabb kül- és biztonságpolitikát kell kialakítani. Úgy vélte ugyanakkor, hogy új szerepet kell találni a NATO-nak.

Taszosz Papadopulosz ciprusi miniszterelnök beszédében országa megosztottságáról beszélt. Amennyiben ugyanis nem vezetnek eredményre a szigetország görög és török vezetői közti egyesítési tárgyalások, akkor csak Ciprus görög többségű része csatlakozik 2004 májusában az EU-hoz. Papadopulosz elkötelezte magát Ciprus egységének békés megteremtése mellett.

Varie Vike-Freberga lett miniszterelnök asszony kijelentette: országa azért csatlakozik az EU-hoz, mert az egy sikertörénet, amit az elmúlt évek bizonyítottak. Kiemelte ugyanakkor azt is, hogy Lettország önszántából csatlakozik az Unióhoz.

Rolandas Paksas litván miniszterelnök úgy vélte, hogy a bővítés Európa újraegyesítése. Paksas hozzátette: a bővítés bizonyítja, hogy lehetetlen erőszakkal eltörölni az európai értékeket. Reményét fejezte ki, hogy a Litvániában nyáros esedékes EU-népszavazás sikeres lesz.

Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök tiszteletét fejezte ki a tagállamok előtt bátorságuk miatt. Kiemelte ugyanakkor, hogy mielőbb lehetővé kell tenni Bulgária és Románia csatlakozását.

Edward Fenech Adami máltai elnök az új európai szomszédságpolitika kialakítását nevezte a bővítés utáni legfontosabb feladatnak. Mint mondta: az EU megteremtheti a Földközi-tenger térségének teljes biztonságát.

Medgyessy Péter miniszterelnök kijelentette: az unió bővítésével, a csatlakozási szerződés aláírásával egy szomorú és igazságtalan évszázad ér véget. A kormányfő emlékeztetett arra, hogy Európa újraegyesítését a berlini fal leomlása idézte elő, amelyet az indított el, hogy az osztrák-magyar határon elvágták a vasfüggönyt. Medgyessy köszönetet mondott a békés rendszerváltást lehetővé tévő Nemzeti Kerekasztal tagjainak és Magyarország polgárainak, akik "családjukkal együtt rengeteg áldozatot hoztak az elmúlt esztendőkben". Medgyessy Péter azzal zárta beszédét, hogy minden európai "barátot" meghívott az új, korszerű Magyarországra. "Érezzék otthon magukat" - mondta a miniszterelnök.

Jan Peter Balkenende holland miniszterelnök úgy vélte, hogy Európa egyesítése még nem fejeződött be. A bővítés esély, de sok feladatunk van még - mondta. Balkenende szerint a legfontosabb a gazdasági élet fellendítése és a versenyképesség javítása.

Wolfgang Schüssel osztrák kancellár kijelentette: új korszak hajnalán vagyunk, a XXI. század csak most kezdődött igazán. Kiemelte, hogy Európa államainak egyenlő partnerekként kell élniük. Úgy vélte, hogy a bővítés kapcsán köszönetet kell nyilvánítani egy egész politikai generációnak, amely az európai egységért dolgozott.

Aleksander Kwasniewski lengyel államfő a bővítési szerződés aláírását a lengyel álmok megvalósulásának nevezte. A lengyel köztársasági elnök köszönetet mondott Európának, mivel úgy vélte, hogy az EU bővítése biztonságot és fejlődést hoz az egész kontinens számára. Kwasniewski szerint azonban Európa ajtaja még mindig nyitva áll.

José Manuel Durao Barroso portugál miniszterelnök szerint minden tagországnak meg kell érteni, hogy az EU-ban minden ország, méretétől függetlenül egyenlő szerepet játszik a közösségi döntéshozatalban. Barroso ezt azért emelte ki, mert éppen most zajlik az EU irányításának átalakításáról a vita. A Portugáliához hasonló kis államok attól tartanak, hogy elveszítik jelentőségüket a nagyméretű, politikai és gazdasági szempontból nagyobb befolyással rendelkező tagállamok mögött.

Anton Ropot szlovén miniszterelnök úgy vélte, hogy a bővítés bebizonyította: Európa szilárd lábakon áll, amit már senki nem tud megingatni. Szlovéniának a dél-szláv háború idején is az európai értékek megőrzése biztosította a túlélést - vélekedett a szlovén kormányfő.

Rudolf Schuster szlovák köztársasági elnök új történelmi szakasz kezdetének nevezte az EU-bővítést. Úgy vélte, hogy ezzel megszűnt Európa megosztottsága. A fejlődés és a béke útján kell tovább haladnunk - mondta.

Tarja Halonen finn köztársasági elnök úgy vélte, hogy a kibővített EU fontosabb tényező lesz egy multikulturális világban. Halonen kiemelte a csatlakozási folyamatban játszott jelentős finn szerepet. Helsinkiben született ugyanis döntés arról, hogy kibővítik azoknak az országoknak a számát, akikkel csatlakozási tárgyalásokat kezd az EU.

Goran Persson svéd miniszterelnök beszédében emlékeztetett az alapvető európai értékekre. Kijelenetette: minden EU-tagország legfontosabb értéke a szabadság, a szolidaritás és az egyenlőség.