Negyven ország részvételével csütörtökön Athénban folyt az Európai Konferencia, amelyen az EU jelenlegi és jövőbeli tagállamai, a tagjelöltek és más európai országok folytattak eszmecserét a kontinens egészét érintő kérdésekről. Az Európai Tanács kötetlen értekezletének és a csatlakozási szerződés aláírásának másnapján rendezett találkozón a magyar kormányt Medgyessy Péter miniszterelnök és Kovács László külügyminiszter képviselte.
A konferencián részt vett Kofi Annan ENSZ-főtitkár, aki a szerződés aláírására érkezett Athénba, és már szerdán több kétoldalú megbeszélést folytatott az iraki válság legutóbbi fejleményeiről.
A szerdai EU-csúcs helyszínén, a Zappeion konferenciaközpontban tartott tanácskozás egyik témája a "tágabb Európa" néven ismert kezdeményezés volt, amely az uniónak a bővítés perspektívájában kialakítandó új szomszédságpolitikáját jelenti. Az inkább csak jelképes jelentőségű tanácskozáson a résztvevők nem fogadtak el határozatot.
A balkáni országok középtávon válhatnak EU-taggá
A konferencián az egyik fő téma a kibővített EU szomszédsági politikája a bizottság részletes javaslata alapján. Ennek lényege, hogy a balkáni országok középtávon az unió tagjaivá válhatnak, míg a többiekkel egy hosszú folyamat eredményeként egyre elmélyültebb együttműködést alakít ki az EU, s ez kiterjed majd nemcsak az egységes belső piachoz való hozzáférésükre, hanem közös jogszabályok érvényesítésére a környezetvédelemtől a határrendészeti és igazságügyi intézkedésekig.
Végső soron ezek az országok hasonló helyzetbe kerülhetnek, mint az Európai Gazdasági Térség mai országai - Norvégia, Svájc, Liechtenstein, miközben az EU ajtaja nyitva marad minden olyan ország előtt, amely teljesíti a tagság követelményeit. A szóvivő közölte, hogy az elmélyült szomszédsági együttműködésbe is csak olyan országok kerülhetnek be, amelyek eleget tesznek az alapvető jogok érvényesítésében az EU feltételeinek. A mostani európai értekezletre azért hívták meg például Ukrajnát és Oroszországot, mert ezek a kibővített unió szomszédai, míg a kaukázusi országok például nem - mondta a szóvivő.
Ha Ciprus nem egyesül, Törökországgal nem indulnak tárgyalások
Jean-Christophe Filori, a bővítési biztos szóvivője hangoztatta, hogy Ciprus ügyében még remélhetőleg nem hangzott el a végső szó. Ha a csatlakozási szerződések parlamenti megerősítési folyamata idején, tehát a következő 12 hónapban mégis helyreállna a szigetország egysége, akkor a ciprusi szerződésben van egy záradék arra, hogyan integrálódik a sziget ma török megszállás alatt levő északi harmada is az EU-ba. Ha viszont nem változik a helyzet, akkor az EU aligha kezdi meg a tárgyalásokat Törökországgal a csatlakozásról.
Megújuló kapcsolat az új tagok szomszédaival
Az EU külügyminiszteri tanácsa az Európai Bizottság múlt havi előterjesztése alapján hétfőn folytatott vitát róla, és egyetértett azzal, hogy a kibővített uniónak új keretek közé kell helyeznie Oroszországgal, a szovjet utódállamokkal, valamint a Földközi-tenger déli medencéjében elterülő országokkal fenntartott kapcsolatait. Az együttműködés legfontosabb területei az emberkereskedelem, az illegális bevándorlás és a nemzetközi szervezett bűnözés elleni harc lennének.
Az Európai Konferencia az unió bővítési folyamatához kapcsolódó többoldalú, csúcsszintű fórum, amelyen az EU-tagállamok és a szervezethez csatlakozni kívánó országok mellett a kontinens más államai is állandó jelleggel részt vesznek. Összehívásáról még a bővítési folyamat legutóbbi szakaszát megnyitó 1997. decemberi luxembourgi EU-csúcson született döntés, s az első konferenciát 1998. március 12-én Londonban tartották - közölte az MTI.