Magyarország a kicsikkel tart az EU-vitában

Az Európa jövőjével foglalkozó konventben az úgynevezett hasonlóan gondolkodó országok kormányképviselői arra készülnek, hogy valamilyen formában közös választ adnak az elnökségnek az intézményi rend átalakításáról előterjesztett javaslataira - mondta az MTI-nek pénteken Balázs Péter külgazdasági és integrációs kérdésekért felelős államtitkár, a kormány konventküldötte.

E csoporthoz azok a jelenlegi és jövőbeli kisebb és közepes tagországok tartoznak, amelyek hasonló felfogást vallanak az unió intézményi reformjairól, például ellenzik az EU állandó elnöki tisztségének a nagyobbak által szorgalmazott - és az elnökségi javaslatok között is szereplő - megteremtését. Legutóbb a csatlakozási szerződés aláírása alkalmából a múlt héten tartott athéni csúcsértekezleten egyeztettek, kötetlen keretek között.

Az intézményi rend átalakítását illetően az elnökség javaslatainak csütörtöki előterjesztésével az eddigieknél is élesebben rajzolódnak ki a két országcsoport közötti nézetkülönbségek. Felmerültek olyan aggodalmak is, hogy ha a "hasonlóan gondolkodó országok" most közös választ adnak a javaslatokra, azzal csak még inkább megmerevítik a frontokat, nehezítve ezzel a mindeki számára megfelelő kompromisszumok megtalálását.

Az államtitkár szerint azonban nem áll fenn ilyen veszély. A hasonlóan gondolkodók ugyanis nem ellenpozíciót kívánnak kialakítani, hanem kezdettől fogva olyan tárgyalási javaslatok előkészítésére törekszenek, amelyek alapján egyetértésre juthatnak a nagyobb tagállamokkal. Minden ilyen fellépés célja a nyitás, a kompromisszumok elérése - mondta Balázs Péter.

Még nem dőlt el, pontosan milyen formát ölt majd a hasonlóan gondolkodók fellépése, vagyis módosító indítványokat fogalmaznak-e meg, esetleg újabb javaslatokat terjesztenek elő. A tanácskozó gyűlés munkájának mostani szakaszában azonban már mindenképpen csak a nagyobb közös akcióknak van esélye a sikerre - fűzte hozzá.

A konvent plenáris ülésén pénteken már nem folytatódott a legutóbbi elnökségi javaslatok körüli vita, hanem a küldöttek az eredeti napirenden szereplő kérdésekről, köztük az unió közvetlen környezetével és szomszédságpolitikájával, illetve az uniós tagság feltételeivel kapcsolatos alkotmánycikkekről fejtették ki álláspontjukat.

Felszólalásában az államtitkár visszatért arra a korábban már felvetett módosító javaslatára, amely szerint az alkotmányos szerződésben az uniós tagság koppenhágai kritériumainak is helyet kellene kapniuk. Annál is inkább, mert ha a Római Szerződés erre vonatkozó előírását tartanák meg, amely szerint a közös értékeket elfogadó európai országok kérhetik felvételüket, akkor ennek alapján - a jövőre csatlakozó országokat leszámítva - nem kevesebb mint 19 ország pályázhatna az uniós tagságra. (Igaz, ebben benne van a három jelenlegi tagjelölt is.)

Balázs Péter szerint a kiválasztási kritériumok erősítése érdekében legalább azzal ki kellene egészíteni a feltételeket, hogy az EU-tagságra törekvő ország tagja legyen az Európa Tanácsnak és a Kereskedelmi Világszervezetnek is.