Koszovó: az UNMIK nem adja ki Shefqet Musliut

Komoly nézeteltérést okoz Belgrád és a koszovói ENSZ-igazgatás kapcsolataiban az, hogy a tartományi misszió a szerb hatóságok megkérdezése nélkül beindította a privatizációs folyamatot, és nem hajlandó kiadni Shefqet Musliut, a terrorizmussal vádolt volt dél-szerbiai albán gerillavezért.

A két évvel ezelőtti dél-szerbiai fegyveres konfliktusidején Musliu állt a később feloszlatott Presevo, Medvedja és Bujanovac Felszabadítási Hadserege (UCPMB) nevű gerillaszervezet élén. A dél-szerbiai Vranje bírósága néhány hete terrorizmus gyanújával bűnvádi eljárást indított ellene és a UCPMB két másik egykori tagja ellen. Azzal gyanúsítják őket, hogy megalapították az Albán Nemzeti Hadsereg (AKS) nevű új szélsőséges szervezetet, amely több halálos támadást hajtott végre a Dél-Szerbiában állomásozó rendőrök és csendőrök ellen. Belgrád kérésére kiadott Interpol-körözés alapján a KFOR április közepén elfogta Musliut, de a gerillavezért mindeddig nem adták ki Belgrádnak.

Nebojsa Covic, Belgrád koszovói politikájáért felelős szerb miniszterelnök-helyettes kedden Pristinában tárgyalt Michael Steinerrel, az UNMIK vezetőjével, a megbeszélés homlokterében a Musliu-ügy állt. A megbeszélések után Steiner kijelentette, hogy "nagy bűnözőről" van ugyan szó, és a volt gerillaparancsnok bűnösségéhez nem férhet kétség, de az UNMIK mégsem adhatja őt ki Belgrádnak, mert ezzel túllépné saját hatáskörét. Steiner rámutatott arra, hogy Musliut nem az UNMIK-rendőrség, hanem a KFOR tartja fogva. Covic viszont leszögezte, hogy addig nem lesz előrehaladás Belgrád és az UNMIK kapcsolataiban, amíg a szélsőségest nem adják ki a szerb igazságszolgáltatásnak.

A szerb hatóságok és az UNMIK kapcsolatában nemcsak a Musliu-ügy okoz komoly vitát. Belgrád diplomáciai offenzívát kíván indítani amiatt, hogy Steiner a minap egyeztetés nélkül, saját szakállára aláírta azt a rendeletet, amely révén lehetővé válik az állami vagyon és a földek eladása, illetve 99 évre történő bérbe adása. A szerb kormány amiatt is élesen támadja az UNMIK-vezetőt, hogy megkezdte az ENSZ-hatáskörök átruházását a koszovói kormányra.

Belgrád szerint Steiner hamarosan távozik a misszió éléről, s az utolsó percben komoly - a szerb kormány szerint helytelen - döntéseket hoz, amelyekkel el kívánja fedni azt, hogy az elmúlt másfél évben semmit sem valósított meg ígéreteiből: a koszovói szerbek továbbra is gettókban élnek, korlátozott a mozgásszabadságuk, a menekültek nem tudnak hazatérni, s minden fogadkozás ellenére nem kezdődött el a kisebbségek szempontjából létfontosságú decentralizációs folyamat sem.