Kész a hazai EU-kormányzati rendszer

Juhász Endre EU-miniszter hivatalba lépésével kialakult az a kormányzati döntéshozatali és intézményrendszer, amely Magyarországot képviseli az Európai Unióban. Az EU-miniszter a kormány és a külügyminiszter után rangban a harmadik szintet képviseli, ám a legtöbb ügy mégis az ő asztalán landol majd. Sőt, ha az idő sürget, egyedül is dönthet a magyar álláspontról.

Juhász Endre korábbi EU-nagykövet miniszteri hivatalba lépése alkalmából bemutatkozó sajtótájékoztatón ismertette azt a négyszintű rendszert, amely az EU-ban képviselt magyar álláspontról dönt. Ez az álláspont azért fontos, mert a magyar ügyek egy részéről ezentúl nem Budapesten, hanem Brüsszelben döntenek, és ott kell elérni a legjobb kompromisszumot. Jó példa erre, hogy az egyik legnagyobb tagállam, Németország parlamentje 70 százalékban olyan törvényeket fogad el, amelyek az uniós döntések átvételéről szólnak.

A miniszter lesz az elnöke az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottságnak. Ez a testület lesz a fóruma a rendszeres kormányon belüli egyeztetésekenek, itt alakítják ki a magyar álláspontot a legtöbb uniós ügyben. A miniszteren kívül az aktuális témák alapján érdekelt minisztériumok tisztségviselői, általában helyettes államtitkárai vesznek részt az üléseken.

Döntési szintek EU ügyekben

1. Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság

2. EU-miniszter és az érintett miniszterek

3. Integrációs kabinet, élén a külügyminiszterrel

4. A kormány és a miniszterelnök

Ha a Koordinációs Tanácsban nem sikerül megegyezni, akkor a vitatott témában érdekelt miniszterekkel ül le tárgyalni Juhász Endre. Ez a második fórum, a miniszteri egyeztetés. Ha itt sincs kompromisszum, akkor az ügy a kormány Integrációs Kabinetje elé kerül. A kabinet vezetője Kovács László külügyminiszter, itt már csak helyettesi rangban van Juhász Endre. A kabinet után már csak egy fellebbviteli fórum van, a kormány, és ezzel együtt az azt vezető miniszterelnök.

A rendszer első olvasásra bonyolultnak látszik, ezt elismerte a sajtótájékoztatón Juhász Endre is. A logikája azonban hasonlatos az EU döntéshozatali mechanizmusához, és nem mellékes, hogy a miniszter véleménye szerint jó megoldás, mert ő érti. A helyzetet komplikálja egyébként az apparátus elosztása. Az EU-miniszer ugyanis tárca nélküli miniszter, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy mindössze 12 munkatársa van, közülük hatan végeznek majd államigazgatási feladatokat. Így Juhász Endre nagyrészt a Külügyminisztérium apparátusára, azon belül az integrációs államtitkárság munkatársaira számíthat. Az eljárást szabályozó rendelet szerint nekik utasítást is adhat. Az államtitkárság vezetője Gottfried Péter államtitkár, aki közvetlen munkatársa is lesz Juhász Endrének mint az Európai Koordinációs Tanács elnökhelyettese.

Az Európai Unió többszintű döntéshozatali rendszerében gyakran vetődnek fel váratlan kérdések, amelyek megválaszolására kevés idő marad, így a magyar álláspont kialakítását nem lehet minden fórumon egyeztetni. A leggyorsabban az adott brüsszeli ülésen résztvevő miniszter vagy diplomata tud dönteni, de azért rövid egyeztetésre mindig van lehetőség. Az első szint Balázs Péter nagykövet, a brüsszeli magyar EU-misszió vezetője. A misszió az év végén már közel százas létszámú lesz, és jövő májustól már nem diplomáciai feladatokat lát el, sokkal inkább egy kihelyezett kormányhivatalnak tekinthető. A tagállamok brüsszeli irodáit állandó képviseletnek nevezik, a vezetője pedig az állandó képviselő.

A magyar állandó képviselet vezetője tehát sürgős esetben vagy korábbi felhatalmazás alapján maga is dönthet Brüsszelben a magyar álláspont pontosításáról. Az utasítások általában azonban közvetlenül a Külügyminisztériumból érkeznek, a hivatalos kapcsolattartó az integrációs államtitkár, Gottfried Péter. Juhász Ferenc ezzel kapcsolatban elmondta, hogy amennyiben a magyar állaspont kialakítása az ő szintjén megtörténik, akkor a külügy az ő álláspontját továbbítja Brüsszelbe. A kül- és biztonságpolitika kivétel, ezt a területet közvetlenül a külügyminiszter irányítja és képviseli az Unióban.

Az EU-miniszternek is van lehetősége egy személyben dönteni a magyar álláspontról, de figyelembe kell vennie a korábbi egyeztetéseken elhangzott véleményeket és azonnal tájékoztatnia kell a miniszterelnököt, valamint a külügyminisztert.

Juhász Endre munkája elsősorban tehát az EU-ban képviselt álláspont kialakításáról szól, de lehet olyan eset, amikor személyesen neki kell képviselnie ezt az álláspontot. Az EU egyik csúcsszerve az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa, amelyben a külügyminisztert helyettesítheti annak kérésére vagy akadályoztatása esetén. A miniszter irányítása alatt működik továbbá a Baráth Etele államtitkár irányította Nemzeti Fejlesztési Terv és EU-támogatások Hivatala, valamint a Nagy Sándor államtitkár vezette Nemzeti Területfejlesztési Hivatal. Mindkét intézmény fontos az EU-politika magyarországi alkalmazása szempontjából.

Juhász Endre a bemutatkozás alkalmából ismertette a legfontosabb EU-ügyeket, köztük az EU új alkotmányának előkészületeit. Elmondta, hogy a magyar kormány ragaszkodni fog az egyenlőség elvéhez az Unió vezető testületeiben, például ahhoz, hogy legyen magyar biztos is az Európai Bizottságban.

György Bence