Bekeményítettek a kis államok a Konventben

Megmakacsolták magukat szerdán a kis és közepes méretű tagállamok - és sok kérdésben mások is - Valéry Giscard D'Estaing Konvent-elnök intézményi javaslataival szemben, kifejezve ragaszkodásukat az intézményes status quo-hoz, annak legfeljebb óvatos és finom megreformálását fogadva el.

Diplomaták és megfigyelők szerint a fejlemények vereséget jelentenek Valéry Giscard D'Estaing számára, aki már a Konvent kezdete óta arra taktikázik, hogy a nagy tagállamok támogatását bírva és a többiek feje fölött "átnyom" egy alkotmányos tervezetet, amit aztán az állam- és kormányfők elé terjeszt. Ennek azonban lényegesen csökkent az esélye szerdán, a 16-18 állam szinte egyhangúnak látszó elutasítása mellett. A finn küldött például kategorikusan kijelentette, hogy az ő miniszterelnöke el fogja magát határolni a giscard-i alkotmánytervezettől, amennyiben az nem veszi figyelembe a kis és közepes államok érdekeit.

A fejlemények így megkérdőjelezik, hogy - a kevés hátralévő idő és a súlyos véleménykülönbségek fényében - konszenzusra juthat-e a Konvent, készülhet-e egységes, a meggyőző többség támogatását élvező alkotmánytervezet a június 20-i szaloniki csúcsig. A tagállamok Konvent-képviselőinek egy része már kezdi is újrapozícionálni magát, felkészülni arra, hogy a Konvent - az eddig hangoztatottakkal szemben - opciókat tár a szaloniki EU-csúcs elé, amin aztán a kormányközi konferencia (IGC) dolgozhat. "Abszurdum azt hinni, hogy az IGC majd csak ráüti a pecsétet az alkotmányra és kész" - szögezte le az osztrák kormányképviselő. Balázs Péter magyar küldött értékelése szerint egyébként ez nem tragédia, figyelembe véve, hogy mekkora munkát végzett már így is a Konvent, amiben viszont egyetértés is van. "Ha csak néhány kérdőjel marad, az jó. Akkor akár néhány hét alatt is végezhet az IGC. Nem kell félni az opcióktól, ha azok jó tárgyalási alapot jelentenek az IGC számára. Erre - az alapozó munka elvégzésére - jó volt a Konvent" - mondta.

A Konvent törvényhozó tagjai azonban érthetően másképp gondolkodnak. Az Európai Parlament küldöttségének túlnyomó többsége azt akarja, hogy a Konvent egy teljes, opciók nélküli alkotmányos szöveget terjesszen Szalonikiben a tagállamok elé. A nemzeti törvényhozók is lényegében ezt akarják.

Giovanni Grevi, az Európai Politikai Központ Konvent-elemzője mindezek ellenére úgy vélekedett, hogy a végső intézményes kompromisszumból aligha lehetne kihagyni az állandó elnököt, a nagy tagállamok kedvencét. A kompromisszum persze egy gyenge, igen szigorúan körülhatárolt funkciójú elnököt jelente, akit ellensúlyozna az Európai Bizottság szerepének megerősítése, a bizottsági elnök demokratikus mandátumának növelése. Utóbbira Grevi szerint nem elégséges Giscard D'Estaing jelenlegi javaslata, amely továbbra is a tagállamok kezében hagyná a jelölést, az Európai Parlamentnek mindössze a jóváhagyás jogát adva meg. "Rendes választás kell, már csak azért is, hogy növeljük a politikai vita színvonalát és hevességét az Európai Unióban, bevonjuk a polgárokat az európai politizálásba" - mondta. Ami a Bizottság összetételét illeti, Grevi szerint 2009-ig alighanem fennmarad a nizzai status quo - egy ország, egy biztos -, utána pedig valamilyen rotációs rendszert vagy kétszintű Bizottságot vezethetnek be.

Forrás: Bruxinfo - Brüsszel