Bekeményítettek a kis államok a Konventben

Megmakacsolták magukat szerdán a kis és közepes méretű tagállamok - és sok kérdésben mások is - Valéry Giscard D'Estaing Konvent-elnök intézményi javaslataival szemben, kifejezve ragaszkodásukat az intézményes status quo-hoz, annak legfeljebb óvatos és finom megreformálását fogadva el.

Számottevő győzelmet könyvelhettek el a csatlakozó országok az Európai Unió reformjáról folytatott vitában hétfőn, amikor az új uniós alapszerződésen dolgozó Konvent elnöksége garanciákat adott arra, hogy még ha csökkentik is az Európai Bizottság taglétszámát a jövőben, a változások csak 2009-től lépnek életbe.

Emlékezetes, hogy a Valéry Giscard D'Estaing vezette Konvent-elnökség a nagyobb tagállamok támogatását bírva azt javasolja, hogy a jövőben az Európai Bizottságnak csak 15 teljes jogú tagja legyen, vagyis ne rendelkezzen minden állam szavazóképes biztossal. A kis és közepes méretű országok, köztük is leginkább a most csatlakozók, ezt nagyon hevesen ellenzik. "Ha van valami, amibe semmiképpen sem egyezünk bele, akkor az ez" - mondta nemrég egy magas rangú közép-európai diplomata.

Az alkotmánytervezet hétfőn nyilvánosságra hozott, az uniós intézményekkel foglalkozó módosított részei explicite viszont kimondják, hogy a Bizottság összetételére vonatkozó döntések nem lépnek érvénybe 2009. november 1-je előtt. Ez azt jelenti, hogy a következő Bizottság - amely 2004 novemberében lép hivatalba - mindenképpen 25 tagú lesz, a Nizzai Szerződés szabályainak megfelelően (egy ország, egy biztos), és így is tölti ki ötéves mandátumát. "Ez a garancia elsősorban a csatlakozó államoknak szól, akiknek még népszavazásokon és a csatlakozási szerződés ratifikációján is át kell esniük" - indokolta a változtatást Nicolaus Meyer-Landrut, a Konvent titkára.

Ettől a ponttól eltekintve az alkotmánytervezet intézményekről szóló része főleg technikai jellegű változtatásokon esett át. (Érdekesség viszont, hogy végleg eltűnt a szövegből Giscard D'Estaing személyes kedvence, az Európai Népek Kongresszusa, amely egészen sokáig "húzta", noha az elnökön kívül senki nem támogatta.) Az érdemi, tartalmi változásokkal a Konvent ezen a héten foglalkozik. A Konvent elnöksége csütörtökön tárgyalja a kérdést, a plénum pedig pénteken. A legkényesebb vitapontok: legyen-e az EU-nak állandó elnöke, csökkentsék-e a Bizottság taglétszámát és mi legyen a pontos definíciója a minősített többségnek.

Mint arról utolsó számunkban beszámoltunk, előkészületben van egy meglehetősen fajsúlyos kompromisszumos javaslatcsomag, amelyet az EU hat alapító tagja - Franciaország, Németország, Olaszország és a Benelux - nyújt be. A javaslat lényege, hogy elfogadja a Bizottság taglétszámának csökkentését - amitől a kicsik húzódoznak -, viszont cserébe egy lényegesen meggyengített hatáskörű elnököt helyez az Európai Tanács élére - a nagyok kívánságával szemben.

Némileg megkavarja viszont a képet, hogy Giscard D'Estaing sokak rémületére a múlt héten bedobta a vitába, hogy újra kellene súlyozni a tagállamok szavazatait, jobban kifejezendő a népességarányokat. Ez az elképzelhető legkényesebb hatalmi kérdés az EU-ban, így nem csoda, hogy kilenc állam - köztük Nagy-Britannia és Spanyolország - hét másik ország társaságában azonnal nyilatkozatot adott ki, amelyben mereven elzárkóznak az utoljára a rossz emlékű nizzai csúcson megvitatott kérdés újranyitásától. A szavazatok újrasúlyozása egyébként főként a közepes és kisebb államoknak volna kellemetlen, akik mind-mind aránytalanul sok szavazattal bírnak népességarányukhoz képest. De, kínosan érinthetné a franciákat is, akik ugyanannyi szavazattal rendelkeznek, mint a németek, noha húszmillióval kevesebben vannak.

Forrás: Bruxinfo - Brüsszel