Csak ősszel dől el az EU jövője

Pezsgőbontás és Beethoven Örömódájának felcsendülése adta hírül pénteken, hogy megszületett az Európai Unió alkotmányos szerződésének tervezete. Az ünneplést megelőzően Valéry Giscard d'Estaing az Európai Konvent elnöke kihirdette a konszenzust a több, mint 15 hónapon át megvitatott szövegtervezetről. A Bruxinfo brüsszeli beszámolójából megismerheti a Konvent magyar tagjainak értkelését is.

Az Európai Unió jövőjének nagy kérdéseivel foglalkozó Konvent pénteken hivatalosan befejezettnek nyilvánította a munkáját, amikor a testület elnöke, Valéry Giscard d'Estaing ünnepélyesen kihirdette, hogy az EU alkotmányos szerződésének tervezetéről konszenzus jött létre. Az önfeledt ünneplésre azonban árnyékot vet, hogy az alkotmányozó gyűlésben magát képviseltető 28 kormány közül legalább 16-ot - köztük Magyarországot - messze nem elégítenek ki az intézményi kérdésekről a hajrában született kompromisszumok, és az október 15-én induló kormányközi reformkonferencián minden tőlük telhetőt meg is tesznek majd a szöveg számukra kedvező módosítása érdekében. A "konvencionalisták" júliusban még két pótülést tartanak, hogy végső formába öntsék az alkotmány 3-ik, politikai-technikai kérdéseket taglaló cikkelyeit.

Mint az várható volt, a pénteki plenáris ülés felszólalói az ünneplést és az elért eredmények dicsőítését választották. Azok, akik részéről esetleg akadtak volna fenntartások, tapintatosan hallgattak minderről, vagy - miként a finn kormányképviselő esetében történt - maga a Konvent-elnök alakította úgy a felszólalások sorrendjét, hogy számukra már nem maradt idő…

Az előző nap már sejthető forgatókönyvet beigazolva, a felszólalók elsöprő többsége - még az addig oly kritikus hajlamú szónokok is, mint az Európai Parlament részéről gyakran felszólaló Elmar Brok, az EP külügyi bizottsági elnöke - láthatóan azt a megközelítést választották, hogy az eddigi eredményeket inkább érdemes minél hangosabban megünnepelni, mert azzal arányosan nő az esélye annak, hogy az őszi "kormányközi konferencián" nem nagyon lehet majd újra hozzájuk nyúlni. Ami pedig a még nyitva maradt, vagy nem kellően tisztázott kérdéseket illeti, azoknál éppen az őszi konferencia még mindig módot adhat javításra, kiteljesítésre.

Azt pedig, hogy ki, mekkora elvégzendő munkát vár még az őszi üléstől, olyan megfogalmazási finomságokból lehetett lemérni - miként arra utóbb Balázs Péter magyar kormányképviselő is rámutatott -, hogy például "jó alapnak", vagy csak "jó kiindulópontnak" tekintik-e a Konvent által eddig véglegesített dokumentumot. A brüsszeli magyar EU-misszió vezetője az utóbbiként értékelte a péntekig elért eredményt, hangsúlyozva, hogy a szövegben eddig kialakult arányok alapvetően elfogadhatóak Magyarország számára, mivel magukban rejtik az intézményi hatékonyság növelésének és az államok közötti egyenlőség biztosításának a lehetőségét, miközben kiindulópontjuk a bizalom, a szolidaritás és a különbségek tiszteletben tartása. A magyar kormány képviselője azok közé tartozik, akik felületi módosítások helyett komolyabb változtatásokat is el tudnak képzelni a dokumentumon. (Balázs nyilatkozatát a magyar sajtónak ld. külön cikkünkben.)

Valéry Giscard D'Estaing Konvent-elnök mindenekelőtt arra emlékeztetett, hogy "tizenhat hónap reménykedés és aggodalom" után pénteken sikerült pontot tenni a munka nagyjának a végére, amelynek eredményéről ugyanakkor elismerte, hogy "nem tökéletes". De, - tette hozzá - "nem is remélhettünk ilyet". Szerinte azonban nem is a nyitott részletkérdéseken, hanem azon lehet lemérni az elért haladást, mint hogy a Konvent előtti időkben maga az "alkotmány" szó is riasztóan hatott, mára pedig természetes adottság. Arra is emlékeztetett, hogy eddig négy különböző szerződésen alapult az Európai Unió léte, most viszont egyetlen szöveg ad nem csupán átlátható keretet, de egységes jogi alapot is a működéséhez.

Noha Giscard az ünnepélyes Konvent-zárás után nyilatkozva sokak számára meglepő merészséggel újságíróknak azt nyilatkozta, hogy alkotmánytervezete a küldöttek "csaknem egyhangú" támogatását bírja, a valóság más. Csütörtökön még tizenhat állam kormányképviselője írta alá azt a közös nyilatkozatot (lásd Bruxinfo, június 13.), amely a szavazatok újrasúlyozásától az állandó elnöki intézményen keresztül a Bizottság újraméretezéséig a giscard-i reformok számos kulcselemét kifogásolja. A pezsgőbontás előtt és után azonban senki nem akarta elrontani a hangulatot, a hozzászólók és a folyosókon nyilatkozók jóval diplomatikusabban utaltak rá, hogy a reformvitának még nincsen vége.

Különösen meleg hangon értékelte az elért eredményt Joschka Fischer német külügyminiszter. "Rendkívül fontos lépésről" beszélt, hangsúlyozva, hogy Európa történelmében sohasem volt példa arra, hogy egységes alkotmányos alapra igyekeznének helyezni létét és működését. Mindez szerinte arra is bizonyság, hogy "az egységesülő Európa működőképes lesz". Fischer ismét méltatta, hogy tovább tisztázták az Európai Bizottság szerepét, létrehozták az EU-"külügyminiszter" posztját, elfogadták a hangsúlyozott egyenlő rotáció elvét a tanácsi elnökök kiválasztásánál, vagy hogy bővítették az Európai Parlament hatáskörét. Szerinte a szöveg további figyelmet érdemlő vonása, hogy "magában rejti a rugalmasságot a jövő generációk számára, hogy ahol akarnak, tovább léphessenek majd". A német külügyminiszter mintegy burkoltan előre is figyelmeztette a leendő őszi kormányközi reformkonferencia résztvevőit, hogy ne akarják majd figyelmen kívül hagyni, vagy mélységeiben átszabni a mostanra kiérlelt szöveget, mivel azt nemzeti és európai parlamenti képviselők egyaránt támogatták. "A mostani tervezetnek a jövő vitáiban meghatározó szerepet kell majd játszania" - adta meg az őszi munkához az általa helyesnek vélt irányt Németország külügyminisztere.

Peter Hain, a brit kormány küldötte a Bruxinfónak nyilatkozva "jó kiindulási alapnak" nevezte a tervezetet az ősszel kezdődő kormányközi konferencia számára, éreztetve, hogy a britek számos csatát (így vétójuk megőrzését a külpolitikában és az adózásnál) még nem tekintenek lefutottnak. Ugyanilyen értelemben nyilatkozott Danuta Hübner, a lengyel kormány képviselője is, aki kereken megmondta, hogy Varsó számára a szavazatok újrasúlyozása továbbra is elfogadhatatlan. (A lengyelekkel Nizzában párba állított spanyolok hasonló véleményen vannak.) Ettől eltekintve mindketten elégedettek voltak a Konvent munkájával, hangoztatták, hogy a testület óriási eredményeket ért el az EU demokratikusabbá és hatékonyabbá tételében.

Utóbbit hangsúlyozta tudósítónknak Elmar Brok, az Európai Parlament konzervatív küldötteinek vezetője is, aki az Alapvető Jogok Chartájának alkotmányba emelését nevezte az egyik legfontosabb eredménynek, valamint azt, hogy a Tanács törvényhozói funkcióit ezentúl a nyilvánosság számára nyitottan fogja gyakorolni.

Kimondottan lelkesen értékelt Andrew Duff, a liberális EP-képviselők vezetője, aki azt mondta, hogy most annak jött el az ideje, hogy az európai polgárokat is meggyőzzék a reformok szükségességéről és hasznosságáról. Duff nem számít rá, hogy a kormányközi konferencia nagy változtatásokat eszközölne a tervezeten, ami talán érthető, tekintve, hogy ő akkor már nem lesz ott (és, mint EP-képviselő, az eddigi reformok egyik legnagyobb nyertese). Már-már magánkívül volt a boldogságtól Gijs de Vries holland kormányküldött is, akinek kormánya némi módosításokkal már huzamosabb ideje támogatta a giscard-i javaslatokat. Ő most nem győzte hangsúlyozni, hogy mennyire meghatónak találta a napot.

A többi értékelőbeszéd közül figyelmet érdemelt Henning Christophersen dán kormányküldötté, aki a 28 résztvevő kormány nevében "feltétlen sikernek és igazságos kompromisszumnak" nevezte az elért eredményeket. "A Konvent EU történetében messze a legdemokratikusabb és legnyitottabb folyamat volt" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a végleges felelősség a kormányokra száll majd. Christophersen szerint a "végtermék" a legtöbb területen hasonló vagy azonos lesz azzal, amit a Konvent elfogadott.

Lojze Peterle szlovén parlamenti képviselő szerint - aki az új tagállamokat "képviselte" a Konvent szűkkörű vezetőségében - péntek 13. nem "fekete péntek", hanem az egyik legragyogóbb nap az Európai Unió történetében.

Az Európai Bizottság kritikai észrevételei

A Konvent kormányok, nemzeti és európai parlamenti képviselők mellett negyedik alkotórésze, az Európai Bizottság szerint több fontos kérdésben még mindig hiányosságok vannak. Ezek:

- Bár a minősített többségi döntéseket a jelenlegi szerződéshez képest sokkal több területre kiterjesztették, ez még mindig nem felel meg a kibővített Unió szükségleteinek. A Bizottság más területeken is lényegesnek tartja az egyhangú döntéshozatal elhagyását.
- Továbbra sem kielégítő az intézményi egyensúly és az intézmények szerepe is további pontosításokra szorul. A Bizottság összetétele a tagok közötti különbségtétellel gátolhatja az intézmény működését. Az Európai tanács állandó elnöke továbbra is megbonthatja az intézményi egyensúlyt és szerepét illetően átfedésekhez vezethet az Európai Bizottság elnökével.
- A gazdasági kormányzásnál és az euró külképviseleténél nem sikerült megfelelő előrelépést elérni. A közös valutában osztozó tagállamoknak lehetővé kell tenni, hogy a közösségi módszer révén döntéseket hozhassanak.
- A Bizottság azt is sajnálja, hogy a Konvent nem foglalt be az alkotmány szövegébe egy olyan felülvizsgálati záradékot, amelylehetővé tenné, hogy az alkotmány bizonyos rendelkezéseit megerősített többségi eljárással módosítsák, a nemzeti ratifikációs eljárások mellőzésével.

Az Európai Bizottság az alkotmányos szerződés tervezetét a kormányközi konferencia munkája "alapjának" tekinti.

Forrás: Bruxinfo - Brüsszel