Csak ősszel dől el az EU jövője

Pezsgőbontás és Beethoven Örömódájának felcsendülése adta hírül pénteken, hogy megszületett az Európai Unió alkotmányos szerződésének tervezete. Az ünneplést megelőzően Valéry Giscard d'Estaing az Európai Konvent elnöke kihirdette a konszenzust a több, mint 15 hónapon át megvitatott szövegtervezetről. A Bruxinfo brüsszeli beszámolójából megismerheti a Konvent magyar tagjainak értkelését is.

A magyar kormány Konvent-béli képviselője miközben üdvözölte az alkotmányozó munka eredményes befejezését, világossá tette, hogy - a kormányközi konferenciával - tulajdonképpen csak most kezdődik a történet.

Balázs Péter az ősszel kezdődő kormányközi konferencia előtt "jó kiindulópontnak" tekinti az alkotmányos szerződés múlt pénteken elfogadott szövegtervezetét, szándékosan nem a mások által használt "kedvező alap" megfogalmazást használva, amelyet túl puhának talál. A magyar kormány képviselője néhány más országhoz hasonlóan alaposabb változtatást is elképzelhetőnek tart a dokumentumon - elsősorban annak intézményi részein -, a Konvent többségi véleményével szemben, amely abban bízik, hogy a 15 hónapos munka árán kidolgozott szövegtervezet úgyszólván sértetlenül átvészeli majd a tagállamok "sebészi beavatkozását".

Balázs Péter brüsszeli tudósítókkal találkozva jó hírnek nevezte, hogy a legfontosabb intézményi kérdésekben - így a tagállami szavazatok kérdésében vagy az Európai Bizottság összetételében - 2009-ig érvényben maradnak majd a 2000 decemberében Nizzában lefektetett szabályok. A brüsszeli magyar EU-misszió vezetője fontosnak tartja, hogy a miniszteri tanácsi elnökségnél elfogadták az egyenló rotáció elvét. Figyelemreméltónak nevezte azt a rendelkezést, amely az állam- és kormányfők testületét explicite megfosztotta a jogalkotás lehetőségétől, a stratégiai és politikai útmutatásra korlátozva az Európai Tanács szerepét. Balázs szerint ennek jelentősége, hogy a jövőben nem fordulhat még egyszer a nizzaihoz hasonló hatalmi alkudozás az állam- és kormányfők részvételével.

Balázs szerint az alkotmány szövegében ugyanakkor túl markáns a kormányközi jelleg, amit elsősorban az Európai Tanács állandó, 2 és fél évre választandó elnöke testesít meg. Szakértők emlékeztetnek rá, hogy a hivatalosan korlátozott jogkörökkel rendelkező elnök rendkívül nagy informális befolyásra tehet szert azzal, hogy például a csúcstalálkozókat megelőzően ő keresi fel a tagállamok fővárosait. "Egy 25 tagú szervezetben még nagyobb lehet az elnök szerepe, ahogy azt a Konvent példája is szemléltette" - vélekedett egy megfigyelő. A magyar kormányküldött a kettős többségi szavazás ötletét (a döntésekhez a tagállamok egyszerű többsége és az EU-lakosság 60 százalékos támogatása kell) is a nagy tagállamok által, azok sugallatára erőszakosan bedobott javaslatnak tartja, amely nincs kellően modellezve. Magyar részről úgy vélik, hogy a kettős többségre való áttérés (legkorábban 2009 után) csökkentené Magyarország súlyát a döntéshozatalban, amely a nizzai alkuban 12 szavazatot jelent. "A nizzai modell egyértelműen a kicsiknek kedvező" - vélte a Bruxinfónak egy szakértő.

Balázs szerint Magyarországot két fő cél elérése vezérli majd az októberben kezdődő kormányközi tárgyalásokon: egyrészt szavatolni kell az Európai Unió működőképességének fenntartását, ami "létérdek". A másik a tagállamok közötti egyenlőség biztosítása.

Vastagh Pál, a kormánypártok Konvent-képviselője fontos mérföldkőnek nevezte az alkotmánytervezet megszületését, amely véleménye szerint a közösségi jelleg erősödését szolgálja és "nem ellentétes a magyar érdekekkel". A szocialista párti képviselő jó hírnek tartja, hogy hazánk biztossal vág neki az EU-tagságnak. Vastagh ugyanakkor elismerte, hogy ma még nehéz látni, milyen hatásuk lesz majd a most megszövegezett reformoknak.

Elégedetten értékelt Szájer József, magyar ellenzéki küldött is, aki szerint, amit lehetett, azt sikerült elérni a Konventben. Eredménynek nevezte, hogy sikerült biztosítani az egyenlő rotációt az Európai Bizottságban; elérni, hogy az Európai Tanács elnökének csökkentett hatásköre legyen és más posztot is betölthessen (egyes értelmezések szerint a későbbiekben akár a Bizottság elnökségét - a szerk. ); hogy nő az EP és a nemzeti parlamentek szerepe; hogy megmaradt a nemzeti vétó a közös külpolitikában; hogy belekerült a vallásos örökség az alkotmány előszavába. A kormányközi konferenciával kapcsolatban azt várja a kormánytól, hogy lehetőség szerint érjen el még ennél is többet, de azt mindenképpen, hogy egyenlő részvételünk ugyanolyan egyértelmű legyen, mint a Konventben volt.

Pesszimistábbnak tűnt Szent-Iványi István, az Országgyűlés egyik póttagja, aki ugyan reális kompromisszumnak nevezte a Konvent végeredményét és számos, általa sikernek gondolt eredményt is felsorolt, ugyanakkor rámutatott, hogy az új szavazati rendszerben csökken majd Magyarország súlya, és nem lesz állandó, teljes jogú képviselőnk sem a Bizottságban. A kisebbségi jogok markánsabb megjelenítése, hangsúlyozása is hiányzott az SZDSZ-es küldöttnek.

Forrás: Bruxinfo - Brüsszel