London: Az USA tegyen rendet Libériában

A libériai elnök elleni külföldi katonai beavatkozás lehetőségét vetette fel szerdán New Yorkban Jeremy Greenstock, Nagy-Britannia ENSZ-nagykövete. A brit diplomata újságírók előtt kijelentette: általában véve üdvözlendő lenne egy külföldi katonai beavatkozás Charles Taylor libériai elnök ellen, "de egyelőre még nem tartunk itt".

Greenstock példaként Franciaország kongói és Nagy-Britannia Sierra Leone-i beavatkozását hozta fel, majd hozzátette, hogy egy libériai akcióra "az Egyesült Államok lenne a kézenfekvő jelölt", s ennek lehetőségéről "már zajlanak a megbeszélések Washingtonban".

A brit ENSZ-nagykövet vezeti az ENSZ Biztonsági Tanácsának azt a küldöttségét, amely csütörtökön indul nyugat-afrikai körútra, s a delegáció terveiben libériai tárgyalások is szerepeltek. Utóbbiak azonban elmaradhatnak, ha a kormányerők és a lázadók között az elmúlt napokban kiújult heves harcok miatt nem lehet garantálni a világszervezet küldöttségének biztonságát.

A libériai kormány és két lázadó szervezet június 17-én tűzszüneti megállapodást írt alá. Ennek értelmében Charles Taylor elnöknek harminc napon belül távoznia kellett volna hivatalából. Taylor azonban pénteken visszatáncolt az egyezménytől, ragaszkodva ahhoz, hogy kitölthesse januárig tartó mandátumát és indulhasson a következő elnökválasztáson.

A felkelők válaszul indított Monrovia elleni támadása végleg aláásta az azonnali és hosszan tartó béke reményét. A libériai lázadó erők napközben tovább nyomultak a főváros, Monrovia központja felé, s az este tüzérségi lövedékek csapódtak be az Egyesült Államok monroviai nagykövetségi épületegyüttesében is, ahol több tízezer menekült húzta meg magát. A robbanásokban többen megsebesültek.