Giscard szerint indokolatlan a magyar kérés

Az Európai Unió alkotmányát szövegező konvent elnöke, a francia Valéry Giscard D'Estaing egy sajtóbeszélgetésen kifejtette, hogy miért tartja fölöslegesnek külön megemlíteni a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak végelmét. A magyar kormány éppen a francia elnök, Jacques Chirac támogatásával akarja belobbizni a szövegbe a kért kiegészítést. A konvent elnökének tájékoztatóján részt vett a Bruxinfo tudósítója is, aki az alábbiakban részletesen idéz Giscard értékeléséből.

"Az alapvető viták egyike arról folyt, hogy miként teremtsünk új egyensúlyt a két intézményi forma: a közösségi és a kormányközi intézmények között. Ezt a vitát tavaly tavasszal kezdtük, és csak ősszel zártuk le annyiban, hogy az októberben bemutatott első szövegvázlatunk már felismerte: olyan rendszerre van szükség, amelyik ötvözni tudja a kettő lényegi elemeit. Cserébe igyekeztük ennek összetevőit annyira tisztázni, amennyire ez csak lehetséges volt. Igyekeztük világossá tenni, hogy mi tartozik közösségi, mi nemzeti-kormányközi kompetencia alá. Idáig ez a két dolog gyakran összemosódott. Pedig van mód az elválasztásukra. Ha például a képzési rendszer nem elég hatékony Franciaországban vagy Lengyelországban, akkor ott nyilván a francia, meg a lengyel kormány dolga, hogy lépéseket tegyen, és senki nem vár beavatkozást az Európai Bizottságtól. Lehetnek viszont olyan ügyek is, amelyek világosan a közösségi kompetencia hatókörébe tartoznak, és a közösségi módszer és eljárás lehet a mérvadó."

"Ha saját elgondolásom szerint járhattam volna el, akkor javasoltam volna, hogy egy bizonyos időpont - mondjuk 2014 - után minden közösségi eljárásban automatikusan hagyjanak el minden utalást a nemzeti vonatkozásra. Mint amilyen a bizottsági tagok kinevezése, ahol ma még külön kitétel, hogy a nemzetállami kormányok jelölése alapján folyik minden. Megcélozva egy olyan Európát, amelyik egy - tagországok alkotta - egyesített közösség."

"Ahol szerintem egyértelműen sokat javult a helyzet, az a döntéshozási folyamat. A Parlament és a Tanács közötti együttes döntés kiterjesztése nagyon jelentős fejlemény. A lényeg, hogy a döntések látható helyeken szülessenek. Nem szakértők, munkacsoportok szintjén, amelyeket senki sem lát, senki sem ismer. Ami ma még megesik."

"A klasszikus hatalmi-intézményi megosztás - a törvényhozási és a végrehajtási kompetenciák mechanikus elválasztásával - nem értelmezhető automatikusan az EU esetében. Valójában arról szól a történet, hogy bizonyos döntéseket az intézmények bizonyos típusának keretei között kell meghozni, az ottani szabályok szerint, míg másokat más intézményi alapokon célszerű kezelni. Ezek között kell tudni egyensúlyt tartani, s nem a törvényhozás-végrehajtás mechanikus erőltetésével."

"Azt szerintem jól lettük, hogy 2009-ig hagytunk egy átmeneti időszakot, amelyben az új tagországok teljes egészében részt vesznek minden, már addig is létezett mechanizmusban. Nem lett volna fair úgy kényszeríteni rájuk változást a rendszerben, hogy annak addigi változatát sem tapasztalták még meg."

Forrás: Bruxinfo - Brüsszel