Magyarországnak nem áll szándékában lassítania Románia európai uniós integrációját, és jóhiszemű szándék vezérli akkor, amikor szeretne részt venni Bukarest csatlakozási tárgyalásain - mondta Tóth Tamás külügyi szóvivő szerdán az MTI-nek.
"Magyarország azért akar részt venni Románia és Bulgária csatlakozási tárgyalásain már a belépés előtt, az aktív megfigyelői státus időszakában, mert Budapest és az unió számos közös érdeke ezt indokolja" - mondta.
Utóbbiak közé sorolta a környezetvédelem, a határátkelés, a regionális együttműködés és a közlekedés ügyét. A magyar kérést Juhász Endre integrációs miniszter az uniós külügyminiszterek hétfői tanácsülésén is felvetette, ezzel a magyar felvetés hivatalossá vált.
Franco Frattini, az EU külügyminiszteri tanácsának soros olasz elnöke akkor azt mondta: a kérés feltétlenül megszívlelésre érdemes, és az olasz elnökség gondoskodni fog arról, hogy Magyarországot és a többi csatlakozó országot jobban bevonják és tájékoztassák ezekről a tárgyalásokról.
"Ismereteink szerint az EU több tagállama jelezte, hogy nem ellenezné a belépő országok részvételét a csatlakozási tárgyalásokon" - mondta Tóth Tamás. A külügyi szóvivő megjegyezte: a csatlakozási szerződés április 16-i aláírásakor kezdődött és jövő májusig tartó aktív megfigyelői időszakban Magyarország - szavazati jog nélkül - már teljes joggal vehet részt az EU intézményeinek munkájában.
Kivételt egyelőre két terület jelent, az egyik az országjelentéssel összefüggő monitoring tevékenység, a másik a folyamatban lévő csatlakozási tárgyalások ügye. "Magyarország leendő tagként élharcosa a további EU-bővítésnek, elsősorban a csatlakozni kívánó szomszédait szeretné a tagok között látni. A bővítés folytatása a stabilitás kiterjesztését jelentheti az egész térségre" - szögezte le Tóth Tamás.
A bukaresti külügyi szóvivő kedden azt mondta, hogy a magyar felvetés ellentmond azon tárgyalások szellemének, amelyeket július 18-án folytatott Bukarestben Kovács László és Mircea Geoana román külügyminiszter a kormányközi vegyes bizottság ülésének keretében.
A Külügyminisztérium ezzel az állásponttal nem ért egyet - mondta Tóth Tamás. "A magyar-román kapcsolatok elég jók ahhoz, hogy minden felvetett kérdést meg lehessen oldani. Ha román részről igény mutatkozik erre, meg lehet találni a formát a téma kétoldalú áttekintésére is" - jelentette ki a szóvivő.