Az iráni külügyminisztérium vasárnap helyreigazította szóvivőjének az urándúsítási program felfüggesztéséről néhány órával korábban tett nyilatkozatát és rövid közleményben tudatta: Teherán egyelőre csak tanulmányozza a szüneteltetés lehetőségét.
A külügyminisztérium hozzátette: "az újságírók félreértették" Hamid Reza Aszefi szóvivő kijelentését, amelyet úgy értelmeztek, hogy Teherán a három európai országgal - Nagy-Britannia, Franciaország és Németország külügyminiszterével - kötött megállapodással összhangban már felfüggesztette az állítólag kizárólag békés célokat szolgáló urándúsítási programját.
Az AFP francia hírügynökség tudósítója szerint a szóvivő sajtóértekezletén arra a kérdésre, hogy Irán ténylegesen leállította-e az urándúsítást, ahogyan vállalta, úgy válaszolt: "miután erről beszéltünk, úgy gondolom, hogy megtettük". A Reuters brit hírügynökség korábban - a szóvivő megfogalmazását idézve - arról számolt be, hogy Irán leállította a dúsítási folyamatot, "amint létrejött az erről szóló megállapodás".
A kedden nyélbe ütött egyezségben az iráni hatóságok kötelezettséget vállaltak "az urániumkivonás és -dúsítás önkéntes felfüggesztésére", valamint az atomlétesítmények meglepetésszerű ellenőrzéseinek engedélyezésére. Teherán egyúttal vállalta azt is, hogy "korlátlan bejutást" biztosít a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szakembereinek a szóban forgó intézményekbe, az atomsorompó-szerződés idevágó kiegészítő jegyzőkönyvének aláírásával.
Irán akkor hozzátette: már a parlamenti ratifikálás előtt is tartani fogja magát a jegyzőkönyvhöz. A teheráni hatóságok ugyanakkor meglehetősen homályosan fogalmaznak arról, hogy mikor nyitják meg létesítményeiket az ellenőrök előtt, akárcsak arról, hogy mikor és meddig fogják szüneteltetni az urándúsítást. A külügyi szóvivő vasárnapi sajtóértekezletén is azt mondta: az iszlám köztársaság fenntartja magának a jogot, hogy belátása szerint újraindítsa a dúsítási programot.
Az iráni hatóságok láthatóan egyensúlyozni próbálnak a nemzetközi közösség és a hazai keményvonalasok követelései között. Az iráni szélsőségesek közül néhányan úgy gondolkodnak: a gyengeség jele, ha az ország meghátrál a nukleáris kérdésben.
Iránnak október 31-ig kell bizonyítania a NAÜ-nek, hogy atomprogramja békés természetű. Amennyiben bizonyítékai nem lesznek meggyőzőek, az ENSZ szakosított szerve a Biztonsági Tanács elé terjeszti az ügyet, ami szankciókkal sújthatja Teheránt - írta az AP amerikai hírügynökség.